Megjegyzendő, hogy Szarka úr eredetileg nem a Bikicsunájt szerette volna elénekelni. Ez a nóta ugyanis a fellépése előtt valójában nem is létezett. Ott született meg, mindannyiunk szeme láttára, füle hallatára. Közös gyerekünk, a Bikicsunáj - Made in Hungary.

Szarka László valójában az Alphaville együttes Big in Japan című dalával szerette volna megmutatni tehetségét a nagy össznépi megmérettetésen, ám lányos izgalmában nem jutott eszébe a szöveg.
Vagy nem is tudta soha.

Így lett a Big in Japan-ból Bikicsunáj, és Szarka László ököritófülpösi polgár ezzel a dallal befutott. Igaz, elmondása szerint, három gyermeke szégyellte az előadást – ahogy a gyermeki lelkeket ismerjük, az iskolában még hosszú ideig cikizik majd a szegény Szarka-sarjakat – ám mindez nem változtat a lényegen: apukát szárnyára kapta a világhír.

Nem érdemtelenül, tegyük hozzá. Szarka László ugyanis nem csupán hegesztő és biztonsági őr, valamint egy ideje munkanélküli, de néminemű zenei előélettel is bír. A lexikonokban és a diszkográfiákban ugyan semmit nem találni munkásságának erről a szeletéről – a többiről sem – ám ő maga mondta, hogy a lakodalmasban van valamennyi előélete.

Jó dolog, hogy van nekünk ez a Megasztár, és nemcsak a szappanoperának álcázott értéktelen kultúr-szemetet okádja ránk a nyugati civilizáció. E nem mindennapi tehetségkutató verseny révén már eddig is számos tehetség bugyogott fel a talajvíz szintjére, de mostantól az is kiderült, hogy senkinek nem kell félnie: nemcsak a jó torokkal bíró dalosok, de a Szarka úrhoz hasonlók is megmutathatják magukat a nagyvilágnak. Mostantól bárki ember megláthatja, hogy mire képes a mi népünk. (Ha nem fekszenek keresztbe neki, nem gáncsolják el, egyszóval: hagyják érvényesülni.)

Szarka úr tehát sínen van. Munkát ugyan még nem talált, de lapzártakor a Facebookon 30 ezer rajongóval rendelkezett. Ami nem kis szám, igaz, ha Szarka úr párt lenne, akkor a parlamenti küszöb eléréséhez még dolgoznia kellene valamelyest.

Önbizalomban szerencsére nem szenved hiányt az ököritófülpösi pacsirta. Mert bár elismeri, hogy rosszul énekelte a Big in Japan című dalt, mégis bízik abban hogy az illetékesek felfedezik, és kiaknázzák a Bikicsunájban rejlő lehetőségeket. Ha mást nem is, egy kislemezt piacra dobnak az anyagi haszon, no meg a nemzet kulturális felemelkedésének reményében.

Hogy Szarka Lászlóból lesz-e még hegesztő, talál-e munkát biztonsági őrként, az még a jövő zenéje. Ám, hogy lesznek követői, az már sokkal inkább megjósolható. Már meg is hirdettek egy vetélkedőt, ahol a legtehetségtelenebbek mérhetik össze tudásukat. A hírek szerint egyelőre még nem tolonganak a jelentkezők, pedig igazán gáláns nyereménnyel gyarapodhat a győztes: a szervezők egy eredeti Bikicsunáj pólót ajánlottak fel a legtehetségtelenebb magyarnak.

Hogy Szarka László, azaz Mr. Bikicsunáj eredeti, azaz oridzsináj aláírása szerepel-e a pólón, arról sajnos nem érkezett jelentés. Ha megtudunk valamit, ígérjük, a Metropol olvasói lesznek az elsők, akiket értesítünk.