A területért felelős tárca nélküli miniszter, Molnár Károly szerint bár vannak pozitív fejlemények, mindig maradnak olyan szakterületek, amelyek magántőke nélkül maradnak.
– Eleve reménytelen például, hogy a vállalatokat megpróbáljuk bevonni az alapkutatásokba – mondta a miniszter a Metrónak. – Egyebek mellett azért van így, mert akár több­éves munka után is kiderülhet, hogy a kutatást nem érdemes az eredeti irányban folytatni, és ilyenkor el kell fogadni, hogy még ez is egyfajta eredmény.

A gazdasági élet szereplői azért sem vesznek részt bizonyos kutatásokban, mert azok nem járnak közvetlen gazdasági haszonnal. Molnár Károly szerint ugyanakkor országos és egyben globális érdek, hogy foglalkozzunk olyan témákkal, mint a klímakutatás vagy a népesedéspolitika. Utóbbival kapcsolatban a miniszter elmondta: Magyarország 5-10 év múlva egyre inkább az öregek társadalma lesz.

Nagyon sok kutatásra van szükség, hogy továbbra is legalább szinten tarthassuk az idősek szociális és emberi körülményeit. Molnár Károly ezért azt tervezi, hogy a napokban felveszi a kapcsolatot olyan finn tudósokkal, akik éppen most folytatnak ilyen típusú kutatásokat.

Európa-szerte tipikusan állami finanszírozású kutatási példa a klímaváltozás ügye. Jelenleg ezen a területen egyetemek végzik a munkát. Ezek mind egy-egy szegmenssel foglalkoznak, de összefogottan, egymással együttműködve. Molnár Károly szerint ezen a kutatási területen is előrelépés várható, hiszen van egy olyan európai uniós döntés, amely szerint a klímaváltozás az uniós kutatások egyik fő témája lesz.

Dr. Harnos Zsolt matematikus, informatikus egyetemi tanár szerint ez a tudományterület nagyon is megéri a befektetést.
– Igaz, pénzzé tehető produktum nem jön létre ezekben a kutatásokban, de az már önmagában gazdasági előnyt jelent, ha nem szenvedünk kárt a szélsőséges időjárás következtében, vagy csökkentjük azt – magyarázza a professzor. – Tavaly például a kukoricában 80-90 milliárd forintnyi kárt tett az időjárás, de a napokban is hatalmas veszteségeket okozott a viharos idő. Ha az ilyen extrém időjárási eseményeket valamilyen módon kezelni lehetne, vagy legalább valószínűsíteni a bekövetkezésüket, azzal már rengeteg kár megelőzhető.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese szerint ma csak 1-2 hétre előre adható viszonylag megbízható előrejelzés, ám a nagy károkat okozó viharokat csak 1–2 órával lehet előre jelezni. A mostani kutatás, amelyben a klímaváltozást matematikai modellekkel írják le, javíthat az előrejelzések biztonságán.