A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen. "Azok a legnagyobb bankok részesedhetnek ebből a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és amelyeknek szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintot" - fogalmazott Simor András.
Az állam, amikor befektet ezekbe a bankokba, megfelelő jogosítványokra tesz szert, nemszavazó, osztalék elsőbbségi részvényt szerezve, amely részvények a piaci árakat tükrözik és ellenőrzési jogokra is lehetőséget adnak - tette hozzá.
A jegybankelnök elmondta: a 300 milliárd forintos garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat - 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt - alacsonyabb költséggel tudjanak bevonni, mivel a forrásbevonás mögött állami garancia áll. A 300 milliárdos garancia alap több is lehet abban az esetben, ha a tőkejavító alap nem fogy el 2009. január 31-ig. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkejavító alapot már igénybe vette.
A 300 milliárd forintos garancia alap értéknövelését elősegítendő, az MNB a nála letétbe helyezett összeget az euróövezet országai által euróban jegyzett, legalább AA minősítéssel ellátott államkötvényekbe fekteti- közölte Simor András. Hozzátette: az állam a bankoknak nyújtott garanciáért megfelelő díjat számít fel.
A támogatási csomag hátterét megvilágítva az MNB elnöke elmondta: a magyar bankrendszer rendkívül jó pozíciókkal rendelkezett a nemzetközi válság kitörésekor. Ez érvényes volt a tőkemegfelelési mutatóra, a likviditási helyzetre, a nyereségtermelő képességre és az eszközök minőségére egyaránt - tette hozzá.
"Azt láttuk, hogy a világ számos országának kormánya illetve parlamentje támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszert, ez történt az amerikai, angol, francia, német, osztrák svéd, olasz bankrendszerrel is" - jelezte Simor.
Két célt szolgáltak ezek a bankokat erősítő csomagok: egyrészt megemelték a bankrendszer tőkeerejét, másrészt garanciát nyújtottak a forrásbevonáshoz. A most ismertetett 600 milliárd forintos csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben és legalább olyan elbírálásban és kedvezményben részesüljenek, mint európai versenytársaik - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is.
A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.
Három bank felel meg
Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi
Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag
követelményeinek - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter
a parlament költségvetési bizottság előtt
csütörtökön.
Hozzátette: e pénzintézeteknek éri el szavatoló tőkéjük a 200 milliárd forintos értékhatárt. Veres János az általa kezdeményezett bizottsági ülésen elmondta: a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB jogosult a megállapodásban rögzített feltételek igénylésére. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám, hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el.
A miniszter leszögezte: ha a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap. A tárca által november 10-ig a parlament elé terjesztendő törvénycsomag rögzíti majd, hogy milyen törvényi feltételek mellett kaphatnak a bankok segítséget.
A tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen, e fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon - szögezte le Veres János.
Veres János a 20 milliárd euró összegű pénzügyi mentőcsomag
részeként az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd eurós
összegről elmondta: a megállapodás végleges aláírására a
jövő héten kerülhet sor.Hozzátette: e pénzintézeteknek éri el szavatoló tőkéjük a 200 milliárd forintos értékhatárt. Veres János az általa kezdeményezett bizottsági ülésen elmondta: a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB jogosult a megállapodásban rögzített feltételek igénylésére. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám, hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el.
A miniszter leszögezte: ha a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap. A tárca által november 10-ig a parlament elé terjesztendő törvénycsomag rögzíti majd, hogy milyen törvényi feltételek mellett kaphatnak a bankok segítséget.
A tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen, e fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon - szögezte le Veres János.
A Nemzetközi Valutaalap által nyújtott 12,5 milliárd euró összegű készenléti hitelről a IMF igazgatósága csütörtök késő este dönt. (A Világbank 1 milliárd euróval járul hozzá a pénzügyi csomaghoz.)
A pénzügyminiszter ismertette a 2009. évi módosított költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági pályát: amely a GDP 1 százalékos csökkenésével, 4,5 százalékos inflációval, GDP arányosan 2 százalékos folyó fizetési mérleghiánnyal és ugyancsak GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási deficittel számol.
Az állam finanszírozási igényének csökkentése érdekében az elsődleges (kamatköltségek nélküli) kormányzati kiadásokat jövőre a GDP 2 százalékával csökkenti a kormányzat, ez a már ismert takarékossági lépések révén valósítható meg - jelezte Veres János. Hozzátette: más, eddig nem ismert takarékossági intézkedéseket nem tartalmaz az IMF-nek küldött nyilatkozat.
"A közpénzügyi törvény elfogadása szerepel mind a három nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásban, ezért reméljük hogy az elmúlt napok pártközi tárgyalásai eredményt hoznak, és olyan közpénzügyi törvényt fogad el a Parlament, amely közép és hosszú távon stabil és kiszámítható közpénz gazdálkodást tesz lehetővé Magyarországon" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Veres János elmondta: noha Magyarországon havonta jelenik meg az államháztartási jelentés, a nemzetközi szervezetek a negyedéves jelentést tartják fontosnak, ezért ilyen összesítést készít a Pénzügyminisztérium.
Logikai játék a számokkal
