Országos Betétbiztosítási Alap (OBA): A bankrendszer elemi érdeke, hogy a betétesek pénze biztonságban legyen. Ha valamelyik hitelintézet nem tudna fizetni, helyette az Országos Betétbiztosítási Alap áll helyt. Az alap feladata a megelőzés, valamint szükség esetén a kártalanítás és a betétesek tájékoztatása.
Az alapba, amelynek bevétele a tagintézetek befizetéséből származik, minden hitelintézet köteles belépni. Az Országgyűlés 2008. október 13-án személyenként és bankonként 6 millióról 13 millió forintra emelte a biztosított betétek felső határát. Eltörölték a 10 százalékos önrészt is. Az Alap nemcsak a lekötött forint- és devizabetéteket, hanem a folyószámlán lévő pénzt és azok kamatát is biztosítja. (További részletek: www.oba.hu)
A Befektetővédelmi Alap (BEVA) korlátozott összegű kártalanítást nyújt a befektetőknek akkor, ha valamely tagja – egy befektetési szolgáltató – felszámolás alá kerül, és a biztosítás alá tartozó ügyfélköveteléseket nem képes kiadni.
Fontos: a BEVA nem véd a befektetések árfolyam-esése, értékvesztése ellen, a kártalanítás összegét az értékpapírok piaci árfolyama alapján állapítják meg. A BEVA által nyújtott kártalanítás legfeljebb hatmillió forint, egymillió felett tízszázalékos önrésszel.
Állami garancia: Az állampapírok adósa maga az állam, az állampapírba helyezett megtakarítások visszafizetését az állam garantálja. Az állampapírokat a központi költségvetés adósságának fedezésére bocsátják ki. Futamidő szempontjából választhatunk éven belüli kincstárjegyekből, illetve éven túli (akár több- éves) államkötvények közül. Bővebb információk a www.allampapir.hu honlapon olvashatók.
Reklámok, akciós megtakarítások: mire figyeljünk?
Számos bank reklámja tartalmaz akciós betéti kamatot. A
kamatláb ilyen esetben valóban lehet magasabb, de az egyes
bankok ajánlatainak összehasonlításakor mindenképpen
érdemes megnéznünk, hogy az ígért kamatláb milyen
feltételekkel (pl. kizárólag új betétekre, esetleg más banki
termék igénybevétele esetén) és meddig kedvezményes.
A bankok az akciós feltételeket jellemzően csak bizonyos
összeghatár feletti, meghatározott (jelenleg főleg 3–6 hónap
közötti) rövid idejű, fix kamatozású lekötések esetén,
illetve változó kamatozású lekötések esetén az első
néhány hónapra alkalmazzák.
A döntés előtt ezért különösen fontos figyelembe
venni a kondíciós listában szereplő „szokásos”, azaz nem
akciós kamatot is, hiszen a következő kamatperiódusban a
kamat mértékét ez alapján határozza meg az adott bank. Az
aktuális ajánlatokat az egyes bankok honlapjain, illetve a
ww.pszaf.hu honlapon lehet
összehasonlítani.
Interjú - Sz. Pap Judit
Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Kultúra KözpontMiért érdemes megtakarítani?
– Ha úgy döntünk, hogy pénzünk egy részét
félretesszük, azaz megtakarítjuk, gyakorlatilag lemondunk
jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről. Ha
megtakarított pénzünket nem készpénzben tartjuk, hanem
körültekintően befektetjük, akkor annak értéke idővel
várhatóan nőni fog. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet
arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség,
betegség stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a
jövedelmünk. Ezért a rendszeres és tervezett megtakarítás az
anyagi biztonság és az öngondoskodás alapja.
Milyen élethelyzetekben van lehetőségünk
megtakarítani?
– A munkába állással rendszeres jövedelemre teszünk
szert, amellyel célszerű okosan gazdálkodni. A megtakarítási
lehetőségeink és céljaink a jövedelmünk mellett nagyban
függnek aktuális élethelyzetünktől (tanulás,
családalapítás, nyugdíjas évek) is. Céljainkhoz (külföldi
utazás, számítógép, saját autó, lakás stb.) érdemes
rendszerese megtakarítanunk. Sőt, a nyugdíjcélú
előtakarékosságot sem korai már fiatalon elkezdeni.
Milyen időtávban és összegben érdemes
gondolkodni?
– Mielőtt választanánk, gondoljuk végig, mekkora
összegről van szó, és az adott összeget körülbelül mennyi
ideig tudjuk nélkülözni. A lekötési/befektetési idő 1
hónaptól akár 10-20 évig terjedhet. Jó tudni: ha pénzünket a
lejárat előtt akarjuk visszakapni, általában kedvezőtlenebbek
a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozam.
Milyen az összefüggés a kockázat és a hozam
között?
– Érdemes alaposan átgondolni, hogy magasabb hozam
reményében mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni.
Bizonyos megtakarítási típusok esetében (pl. bankbetétek,
állampapírok stb.) lejáratkor a lekötött pénzünket és az
ígért kamatot is biztosan megkapjuk, míg más befektetéseknél
– a felvállalt kockázattól függően – a hozam lehet több
is (de kevesebb is!), mint például a betéti kamat. Bármilyen
befektetésről legyen is szó, hozamának nagyságát
kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják előre nem látható
események. A kockázatosabb befektetések (mint pl. a
részvények) erősebben ki vannak téve a váratlan
hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (mint például a
bankbetét, állampapír vagy az ezekbe fektető befektetési
alap). Minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a
várható hozama, de a hozam ingadozása is. Minderről bővebb
információk találhatók a www. penziranytu.mnb.hu
honlapon.
Mit szól hozzá? - Ön mibe fekteti megtakarított pénzét?
Gidró Tamás (24) hiteltanácsadó, Budapest
– Most nincs megtakarításom. Ha sikerül valamennyit
félretennem, biztos, hogy valamilyen részvényalapú befektetést
választok, hosszú távon ez a legjövedelmezőbb.
Takács Regina (20) hallgató, Budapest
– Egy kevés megtakarított pénzem van, már gondolkoztam
is valamilyen befektetésben. A válság miatt azonban most
nem
szívesen tenném be a pénzt bankba.
1. 2007. augusztus: miután befagyott az amerikai ingatlanárak növekedése, valamint felerősödtek a hitelezési kockázatok, a befektetők már nem, vagy csak nagyon drágán finanszírozták az „értékpapírba csomagolt” jelzáloghitelek kibocsátását. A likviditási problémák gyorsan átterjedtek más, köztük a kulcsfontosságú bankközi piacokra.
2. A tavalyi év végén a bizalmi válság újra felerősödött
a pénzügyi intézményeket ért veszteség nagysága körüli bizonytalanság miatt.
3. Idén tavasszal a befektetési bankok eszközeladásai a likviditás további szűküléséhez vezettek (Bear Stearns- krízis).
4. Idén nyáron a turbulencia minden eddiginél nagyobb hullámát kezdetben két amerikai jelzálogpiaci óriás, a Freddie Mac és Fannie Mae problémáinak felszínre kerülése okozta. Szeptemberben azonban főként a Lehman Brothers csődje és az AIG tőkebevonási problémái, majd számos amerikai bank összeolvadásának kényszere felerősítették a bizalmi válságot.
A válság kezdete óta számos jegybanki és állami intézkedés történt; 2008 szeptemberében minden eddiginél átfogóbb és jelentősebb hatósági intézkedéscsomagot jelentettek be Amerikában és Európában. Az európai hatóságok kinyilvánították, hogy készek minden olyan intézkedést meghozni, ami helyreállítja a piaci bizalmat.
Hayo de Bries (32) tanácsadó, Budapest
– Nekem nincs megtakarításom, de ha lenne pénzem,
biztosan ingatlant vásárolnék. Ez a legkevésbé kockázatos
befektetés,és hosszú távon jól megőrzi az értékét.
Nemzetközi válság
A tavaly nyáron kezdődött másodrendű jelzálogpiaci válság négy jól elkülöníthető időszakra bontható:1. 2007. augusztus: miután befagyott az amerikai ingatlanárak növekedése, valamint felerősödtek a hitelezési kockázatok, a befektetők már nem, vagy csak nagyon drágán finanszírozták az „értékpapírba csomagolt” jelzáloghitelek kibocsátását. A likviditási problémák gyorsan átterjedtek más, köztük a kulcsfontosságú bankközi piacokra.
2. A tavalyi év végén a bizalmi válság újra felerősödött
a pénzügyi intézményeket ért veszteség nagysága körüli bizonytalanság miatt.
3. Idén tavasszal a befektetési bankok eszközeladásai a likviditás további szűküléséhez vezettek (Bear Stearns- krízis).
4. Idén nyáron a turbulencia minden eddiginél nagyobb hullámát kezdetben két amerikai jelzálogpiaci óriás, a Freddie Mac és Fannie Mae problémáinak felszínre kerülése okozta. Szeptemberben azonban főként a Lehman Brothers csődje és az AIG tőkebevonási problémái, majd számos amerikai bank összeolvadásának kényszere felerősítették a bizalmi válságot.
A válság kezdete óta számos jegybanki és állami intézkedés történt; 2008 szeptemberében minden eddiginél átfogóbb és jelentősebb hatósági intézkedéscsomagot jelentettek be Amerikában és Európában. Az európai hatóságok kinyilvánították, hogy készek minden olyan intézkedést meghozni, ami helyreállítja a piaci bizalmat.
Logikai játék a számokkal
