Magyarország az egyik legsérülékenyebb terület a klímaváltozás szempontjából. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse szerint viszont a kormány csak a szén-dioxid-kvóta kereskedelmében rejlő hasznot látja, ám egy szigorúbb uniós vállalás esetén eleshetünk ezektől a pénzektől. Ugyanakkor a klímavédelem olyan feljövőben lévő iparág, amely piacot és munkahelyeket teremt és segíthet kilábalni a válságból.
Oláh Lajos, a KVVM államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja azokat az uniós elképzeléseket, amelyek szerint 2020-ig 30 százalékos szén-dioxid-kibocsátást kellene elérni. A magyar állam elsősorban a zöldenergiát előnyben részesítő szabályozással, pályázatokkal segíti a károsanyag-kibocsátás csökkentését.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósuló Panel program fejlesztései éppen a legnagyobb lakossági szennyezőnek számító lakások károsanyag-kibocsátását csökkentik; míg a 2009 elején induló zöld beruházási rendszer a nem panel típusú épületeknél nyújt racionalizálási lehetőséget – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: az üvegházhatást okozó gázok visszafogásában a kormány intézkedései mellett fontos szerep hárul a gazdálkodó szervezetekre is, melyek elsősorban beruházásaik hatékonyabb környezetvédelmi kivitelezésével segíthetnek.
Tömöri Balázs kiemelte: az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) egy korábbi jelentése szerint Magyarország az egyik legsérülékenyebb terület a klímaváltozás szempontjából.
A kormány ennek ellenére csupán a kibocsátás csökkentésében rejlő gazdasági hasznokat látja, nevezetesen a jelenleg nagy mennyiségben rendelkezésre álló szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelmet – mondta. – Egy szigorúbb közösségi vállalás esetén az ország könnyen eleshetne ezektől a forrásoktól – fűzte hozzá a szervezet kampányfelelőse.
Logikai játék a számokkal
