Gazdasági válság akkor van, ha a szomszédod elveszíti az állását, recesszió meg akkor, ha te is- foglalhatnánk össze röviden és velősen a jelenlegi válságot. Az Index elbocsátásszámlálója szerint januártól már 12 ezer ember veszíti el az állását a válság miatt. A sort az autóipar és azok beszállítói valamint az építő-, és az elektronikai ipar vezeti, de pénzügyi intézetek és tévécsatornák is jócskán megválnak dolgozóiktól.

A kis- és középvállalkozások is megsínylik a válságot. A Kampány a Sikeres Vállalkozásokért szervezésében megrendezett Vállalkozók és Cégvezetők Második Országos Csúcskonferenciáján ismertetett felmérés szerint legtöbben a megrendelések számának csökkenését tapasztalják; 20 százalékuk a vevői pánikot, illetve az erőteljes takarékossági intézkedéseket látja a tendencia hátterében. 70 százalékuk már érzi a recesszió hatásait, vagy a közeljövőben számít rá, míg 25 százalékuk egyelőre nem tart a gazdasági válságtól, sőt, 5 százalék fejlődési lehetőséget lát a kialakult világpiaci helyzetben. Ebbe az öt százalékba tartozik a teljesen magyar tulajdonú Bervina Hajtástechnika Kft.

Ha a medve éhes, bemegy a faluba

Bernáth Ágota, a cég ügyvezető igazgatója nem aggódik, bár azt érzi, hogy sokkal átgondoltabb üzletpolitikára van szükség mint eddig.
– A gyenge forint mindig jó az exportra termelő cégeknek. Feltéve, hogy megmaradnak a piacaik. A válság – legalábbis egyelőre – nekünk jót hozott, konkrétan több megrendelést, mivel a német piac rákényszerült az olcsóbb alkatrészgyártókra, vagyis ránk. Bizony számít, hogy ha két euróval is, de olcsóbban kínáljuk ugyanazokat a termékeket, mint a német beszállítók. Másrészt válság esetén a gyengébb, de mégiscsak konkurens cégek eltűnnek. Ha drasztikusan akarok fogalmazni: hullik a férgese. Ám a válság legnagyobb pozitívuma – számomra is – az, hogy még kreatívabbak lettünk, rá vagyunk mi is kényszerítve arra, hogy jobban használjuk az agyunkat. Olyan költségkímélő ötleteket, újításokat termeltünk ki magunkból, ami különben eszünkbe se jutott volna. Való igaz, hogy ha a medve éhes, bemegy a faluba! Kis szellemi és anyagi ráfordítással új termékeket dobtunk piacra, ami szintén fel sem merült volna. Természetesen nekünk is folyamatosan új vevőket kell keresnünk, mert hiába a sok jó ötlet, ha nincs, aki megvegye.

Mindezek mellett negatívumokat is említett. A cégvezető úgy véli, hogy a válság leginkább pszichikailag megterhelő: a hangulat nemcsak a piacon rossz, hanem az emberek mindennapjaiban is, nehézkesebb az ügyintézés, silányodnak a szolgáltatások.

Munkaerő-felvétel: nincs!

– Az emberek bizonytalanok, nem tudják mikor fog megszűnni az állásuk. Akinek van állása, az foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, most nem akar váltani, illetve nem is nagyon tud – mondta el lapunknak Szondy Mariann, a Dekra Arbeit munkaerőközvetítő cég vezető tanácsadója. Akinek nincs munkája, annak még rosszabb a helyzete, mert a cégek inkább leépítenek, mint felvesznek, vagy ha fel is vesznek embert, inkább profittermelő pozíciókat hirdetnek (például értékesítő). „Az egyik ügyfelünknek hónapokig kerestünk ügyvezetői asszisztenst. Az asszisztens nem termel bevételt, tehát „csak költség”. A cég a válság miatt a meglévő emberek között szétosztotta az asszisztensi feladatokat, és inkább egy sales-es kollégát fog felvenni, aki hozza az üzletet.

– Elmondhatom, hogy a cégek nem kezelik korrekt módon a munkavállalókat ebben a válságban. Gyakran az utolsó percben, váratlanul mondanak fel a munkavállalóknak. Előfordul, hogy a műszak végén bejelentik: holnap már nem kell jönni. Vagy nap elején megmondja a vezető, hogy mindegy, kinek milyen az eredménye, a nap végére valakit elküldenek. A munkaerőkölcsönző cégeket is lehetetlen helyzetbe hozzák ezzel – főleg hogy a bérbe vevő cég fel sem mondhat a munkaerőnek. Emiatt most sok munkaügyi perre is (munkavállaló kontra munkaadó/bérbevevő) számíthatunk.”