Az emberi jogok melletti kiállás évtizedeken keresztül az amerikai külpolitika sarokövének számított, egészen a 2001. szeptember 11-i támadásokig. Azóta viszont az amerikai kormány jogsértő cselekedetei világszerte aláaknázták a szabadságért folytatott küzdelmet - írta a volt elnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulója alkalmából.

A 39. amerikai elnök megállapította, az Abu Graib-i börtönhöz és a guantánamói fogolytáborhoz köthető súlyos visszaélésekkel Amerika elvesztette az emberi jogok bajnokának szerepét, hitelét ebben a kérdésben.
Az új adminisztrációval új jövőkép is költözik a Fehér Házba, amely lehetővé teszi, hogy helyreálljon Amerika és az emberi jogi mozgalom tekintélye. Barack Obamának be kell záratnia a guantánamói börtöntábort, és be kell tartatnia a kínzásra vonatkozó tilalmakat.

A titokban letartóztatott és vádemelés nélkül meghatározatlan időre elzárt emberek ügyét bíróságok elé kell utalni. Ezenkívül pártfüggetlen szakértői bizottságot kell kinevezni annak az amerikai gyakorlatnak a felülvizsgálatára, amelynek során engedély nélküli letartóztatások, kínzások, titkos fogva tartások, rendkívüli kiadatások történtek. - Ezek a lépések segíteni fognak helyreállítani nemzetünk elveit — hangsúlyozta a volt elnök.

Carter arra is kitért, hogy az Egyesült Államoknak egy sor országgal - egyebek mellett Pakisztánnal és Egyiptommal - őszinte párbeszédet kell kezdenie az emberi jogok tiszteletben tartásáról. A Közel-Keleten azt várják, hogy Amerika határozottabban és következetesebben fog fellépni annak érdekében, hogy megoldást lehessen találni az izraeli-palesztin viszályra, amelynek prizmáján keresztül szemléli a térség Washingtonnak az emberi jogok melletti kiállását.