A múlt hét pénteken tartott egyeztetésen ugyanis közös nyilatkozatot fogadtak el az érintett önkormányzatok és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának képviselői.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség lenne egy világörökségi törvény megszületésére, amely szabályozná, milyen feltételekkel milyen beruházások kaphatnak helyet egy védett területen.

A világörökség körül kialakult vita 2007 szeptemberére vezethető vissza, amikor is a környékbeli borászok kezdeményezésére sokan tiltakozni kezdtek egy Szerencs közelébe tervezett szalmatüzelésű erőmű építése ellen. Ekkor ugyan a befektető már érvényes építési engedéllyel rendelkezett, hiszen a város korábban módosította építési szabályzatát, ezeknek pedig már megfeleltek a tervek. A beruházást azonban mégis sikerült leállítania a civileknek, akik levélben kértek segítséget a világörökségi minősítéseket kezelő párizsi székhelyű UNESCO-tól. A szervezet októberben kért jelentést az ügyről, ez az anyag 2008. februárban készült el, és a tervezett erőmű kapcsán egy átfogó hatástanulmány kidolgozását javasolta.

– Egy ilyen méretű erőmű felmelegíti a környezetét, ezzel befolyásolná a borvidék sajátos mikroklímáját, így a nemes rothadás, az aszúsodás folyamatát is – vélekedik Mészáros László borász, a Disznókő Pincészet vezetője. A borvidék vezető borászatait összefogó környék bortermelőit és vendéglátósait összefogó Tokaj Reneszánsz Egyesület elnökségi tagja szerint emellett problémát jelentene a megnövekedő kamionforgalom is, hiszen a tüzelőanyagot az Alföldről szállítanák az erőműbe. Az egyesület számításai szerint évente körülbelül húszezer kamion dübörögne végig a tranzitforgalom miatt amúgy is leterhelt utakon.
– Természetes, hogy a környéken szükség van új beruházásokra, ez azonban egy túlméretezett, nem ide való projektépület lenne, ami nemcsak a környezetet veszélyeztetné, hanem a hagyományos tokaji borkészítést és a vidék turizmusát is – összegez Mészáros László.

Szerencs város vezetője is az új beruházásokban látja a mintegy 20%-os munkanélküliséggel küszködő kistérség boldogulását. A Tokaj kapujának is nevezett város képviselő-testülete ezért tavaly decemberben úgy döntött, felkéri a kormányt, emelje ki a világörökségi területből Szerencset.
– A pontatlan szabályozás, amely nem tesz különbséget a világörökség magterülete és puffer területe között, ellehetetleníti a város fejlődését, itt pedig kevesen élnek a borászatból és a turizmusból – mondja Rónavölgyi Endréné polgármester. Szerencs város vezetője, akihez eddig nyolc környékbeli település csatlakozott, úgy látja, mérlegre kell tenni, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a világörökségi cím a települések számára. Rónavölgyi Endréné szerint is presztízsveszteség lenne az ország számára, ha a település lemondana a megtisztelő címről, de inkább ezt vállalják, mint a munkanélküliséget. A decemberi döntést ezért inkább egyfajta segélykiáltásnak szánták.

A segélykérés pedig hangosra sikerült: évek után először múlt pénteken tárgyalóasztalhoz ültek az érintett önkormányzatokat tömörítő Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületének tagjai és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának képviselői. A cél az volt, hogy közelítsék az álláspontokat. Ez pedig sikerült is, hiszen egy közös határozatot fogadtak el a résztvevők.
– Sürgetjük egy széles körű véleményezéssel készülő világörökségi törvény megszületését, megfelelő forrásokat és pályázatokat várunk a kormánytól a világörökséggel összeegyeztethető fejlesztésekhez – összegezte a határozat sarokpontjait Fejérdy Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának vezetője. (A cikk folytatódik a fotó alatt!)


A világörökségi terület önkéntes csökkentésének veszélye, hogy ezzel az egész borvidék elveszítheti a címet. Erre már volt példa korábban is: a bizottság 2007-ben az Ománban található Arab Nyársasantilop Rezervátumot törölte a listáról, miután Omán jelentősen lecsökkentette a rezervátum területét.

Világörökségi helyszínek Magyarországon
Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987), Hollókő ófalu és táji környezete (1987), az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995), az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), a Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999), a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001), a tokaji történelmi borvidék (2002).