Obama ugyanazt az utat teszi meg, amelyet példaképének tekintett elődje, Abraham Lincoln is megtett 1861-ben.
Az emberek nem csüggedhetnek
A 44. amerikai elnökké választott Obama arra hívta fel honfitársait, hogy a gazdasági válságban is legyenek bátrak és áldozatkészek, akárcsak az ország alapítói voltak. Lesznek "hibás kezdőlépések és visszalépések, reményvesztettség és csalódás", de az emberek nem csüggedhetnek - mondta a verőfényes, de fagyos napon, a Philadelphia történelmi pályaudvarán összegyűlt tömeg előtt."Új függetlenségi nyilatkozatra van szükség, az ideológiától és a kicsinyes gondolkodástól való függetlenségére, építsünk a népnek felelős kormányt - fogalmazott. - Tegyünk azért, hogy ez a választás nem a vége annak, ahogy megváltoztatjuk Amerikát, hanem a jövő kezdete és ígérete."
Obama és leendő alelnöke, Joe Biden - aki lakóhelyén, Wilmingtonban csatlakozik Obamához -, valamint családjuk este érkezik meg Washingtonba. A szombat az Obama-család számára azért is ünnep, mert a leendő first lady, Michelle Obama aznap ünnepli 45. születésnapját. A különvonaton 41 olyan személy is Washingtonba utazik, akiket a beiktatási bizottság az élet különböző területeiről választott ki.
Az elnöki beiktatás az amerikai demokrácia egyik jelképe
A Philadelphia és Washington közötti 137 mérföldes (220 kilométeres) úton a vonat lelassít majd Claymontnál (Delaware) és Edgewood mellett (Maryland), hogy minél több amerikai láthassa a beiktatásra utazó majdani elnököt és alelnököt.Szombati rádiós és internetes üzenetében Obama hangsúlyozta: az elnöki beiktatás az amerikai demokrácia egyik jelképe, "az elnökök között mindig békés, rendezett hatalomátadás történt".
A beiktatási ünnepségek vasárnap kora délután kezdődnek a washingtoni Lincoln-emlékműnél Obama fellépésével és az azt követő koncertekkel, amelyeken olyan sztárok szerepelnek, mint Bruce Springsteen, a U2, James Taylor, Stevie Wonder és Beyonce.
Az eseményen Denzel Washington és Jamie Foxx színész, továbbá Martin Luther King III., az egykori polgárjogi harcos fia felolvasást tart történelmi szövegekből.
Lincoln titokban utazott, Harrison hosszan beszélt
Bár Obama útját is szigorú biztonsági intézkedések
övezik, az utazás nem olyan titkos, mint nagy elődje, a 16.
elnök esetében volt, aki a polgárháború küszöbén utazott az
Egyesült Államok korábbi fővárosából Washingtonba.
Lincoln életét veszély fenyegette, tervezett merényletekről érkeztek hírek. Az egyik jelentés szerint aláaknázták a sínpályát Baltimore előtt, az elnök ezért minden feltűnést kerülve, álruhában utazott, és vonatot is váltott. Közvetlen kíséretén kívül senki sem tudta, hogy Washington felé tart vasúton.
Obama a vonatozással régi hagyományt elevenített fel, amelyet utoljára Dwight Eisenhower gyakorolt 1953-ban. Nem Lincoln volt azonban az első elnök, aki megtette a Philadelphia-Washington közötti vasúti utazást, hanem William Henry Harrison, 20 évvel korábban, 1841-ben.
Harrison nevéhez nem sok minden fűződik az amerikai elnökök sorában; leghosszabb, 8443 szavas beiktatási beszédével mindenesetre bevonult a történelembe. Nem véletlen, hogy a leghosszabb beiktatási beszéd a legrövidebb elnökséghez kapcsolódik: Harrison 1 óra 40 percen át kalap és kabát nélkül beszélt a viharos hidegben, megfázott, tüdőgyulladást kapott és rá egy hónapra meghalt.
Eisenhower vonata 1953. január 18-án csak egyórás késéssel indulhatott el, mert az elnök még írta beiktatási beszédét. Eisenhower, Obamával szemben, nem állt meg útközben; ő és kísérete a washingtoni Union Station pályaudvar előtt mintegy 90 méterrel leszállt a vonatról, és limuzinokban folytatta útját.
A Philadelphia-Washington 137 mérföldes (220 kilométeres) utat Harrison és Eisenhower között több elnök is megtette. A vasúthálózat robbanásszerű bővülésével az elnökök fő közlekedési eszköze a vonat lett, és a kampányokban elterjedt a vonatos kampányolás: a jelöltek a kocsik hátsó peronjáról szónokoltak.
Legalább 14 elnök utazott washingtoni beiktatására Philadelphiából vonattal. Így tett mások mellett Franklin D. Roosevelt is 1933-ban, amikor az ország bankrendszere a nagy gazdasági válság közepette összeomlóban volt; az elnök amúgy eseménytelen útján New York és Washington között tanácsadóival egyeztetett.
Lincoln életét veszély fenyegette, tervezett merényletekről érkeztek hírek. Az egyik jelentés szerint aláaknázták a sínpályát Baltimore előtt, az elnök ezért minden feltűnést kerülve, álruhában utazott, és vonatot is váltott. Közvetlen kíséretén kívül senki sem tudta, hogy Washington felé tart vasúton.
Obama a vonatozással régi hagyományt elevenített fel, amelyet utoljára Dwight Eisenhower gyakorolt 1953-ban. Nem Lincoln volt azonban az első elnök, aki megtette a Philadelphia-Washington közötti vasúti utazást, hanem William Henry Harrison, 20 évvel korábban, 1841-ben.
Harrison nevéhez nem sok minden fűződik az amerikai elnökök sorában; leghosszabb, 8443 szavas beiktatási beszédével mindenesetre bevonult a történelembe. Nem véletlen, hogy a leghosszabb beiktatási beszéd a legrövidebb elnökséghez kapcsolódik: Harrison 1 óra 40 percen át kalap és kabát nélkül beszélt a viharos hidegben, megfázott, tüdőgyulladást kapott és rá egy hónapra meghalt.
Eisenhower vonata 1953. január 18-án csak egyórás késéssel indulhatott el, mert az elnök még írta beiktatási beszédét. Eisenhower, Obamával szemben, nem állt meg útközben; ő és kísérete a washingtoni Union Station pályaudvar előtt mintegy 90 méterrel leszállt a vonatról, és limuzinokban folytatta útját.
A Philadelphia-Washington 137 mérföldes (220 kilométeres) utat Harrison és Eisenhower között több elnök is megtette. A vasúthálózat robbanásszerű bővülésével az elnökök fő közlekedési eszköze a vonat lett, és a kampányokban elterjedt a vonatos kampányolás: a jelöltek a kocsik hátsó peronjáról szónokoltak.
Legalább 14 elnök utazott washingtoni beiktatására Philadelphiából vonattal. Így tett mások mellett Franklin D. Roosevelt is 1933-ban, amikor az ország bankrendszere a nagy gazdasági válság közepette összeomlóban volt; az elnök amúgy eseménytelen útján New York és Washington között tanácsadóival egyeztetett.
Logikai játék a számokkal
