Andry Rajoelina előzőleg elutasította Marc Ravalomanana elnök vasárnapi javaslatát, hogy népszavazással rendezzék a belpolitikai válságot. "A népszavazás már megtörtént. A nép már kinyilvánította akaratát. Nincs szükség referendumra" - jelentette ki Rajoelina, aki saját korábbi állítása szerint ellenőrzi a hadsereget, és egy "átmeneti főhatóság" élén átvette az ország irányítását.

Az egyedüli megoldás Marc Ravalomanana államfő távozása - tette hozzá a közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában. Az ellenzék vezetője - aki januári vitatott leváltásáig a főváros polgármestere volt - azzal vádolja az elnököt, hogy önkényúrként viselkedik, és úgy kezeli az országot, mint a magánvállalatát.

Rajoelina felhívására hétfőn újabb tömegtüntetést tartottak a fővárosban, Antananarivóban, hogy kikényszerítsék az elnök lemondását. Az államfő letartóztatására a többezres nagygyűlésen szólította fel a biztonsági erőket az ellenzék vezére, miután "igazságügyi minisztere" bejelentette: hazaárulás miatt elfogatóparancsot adtak ki az elnök ellen.

Rajoelina még szombat délután négy órát adott az államfőnek arra, hogy önként távozzon a hatalomból. Felhívása azután hangzott el, hogy támogatói elfoglaltak több kormányzati épületet, köztük az üres miniszterelnöki hivatalt. Az "átmeneti főhatóság miniszterelnöke" ezután bejelentette, hogy "leváltották az elnököt, a parlamentet és a kormányt", és két éven belül parlamenti, helyhatósági és elnökválasztásokat tartanak.

Ravalomanana vasárnap visszautasította az ultimátumot, és úgy nyilatkozott, hogy "soha" nem fog lemondani tisztségéről. Kész azonban népszavazást kiírni, ha erre van szükség a válság megoldásához - mondta később az elnöki palota előtt összegyűlt mintegy ötezer lelkes híve előtt. A hadsereg aznap közölte, hogy nem akar részt venni az államfő és ellenzéki vetélytársa súlyosbodó politikai viszályában, és az események jelenlegi szakaszában a rend fenntartását tekinti elsődleges feladatának. Az elnöki palota környékén hétfő hajnalban robbanásokat lehetett hallani, de diplomáciai források szerint nem okoztak károkat. Nem tudni, melyik tábor felelős a robbantásokért.

A madagaszkári válság miatt rendkívüli ülést tart a Afrikai Unió (AU) Béke- és Biztonsági Tanácsa hétfőn a szervezet székhelyén, az etiópiai Addisz-Abebában. A madagaszkári nagykövet helyzetismertetését zárt ajtók mögötti vita követi, amely várhatóan közös nyilatkozattal zárul. "Az AU már többször kifejtette álláspontját: elutasítja a hatalomváltás minden alkotmányellenes formáját" - emlékeztetett a testület egyik, neve mellőzését kérő tisztségviselője.

A testületbe beválasztott 15 ország képviselőinek felhatalmazása van békefenntartó erőket küldeni azokba a térségekbe, ahol a szemben álló felek nem hajlandók békét kötni. A tanács rendelkezésére álló fegyveres testület az Afrikai Készenléti Erő, amelyet jórészt az Európai Unió támogatásával tartanak fenn. Az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkáron január vége óta tart a hatalmi harc a 2002 óta hivatalban lévő Ravalomanana elnök és ellenzéke között. Azóta legalább 140 embert öltek meg a politikai válságot kísérő tüntetéseken és összecsapásokban.