Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása

Az Országgyűlés 2006. december 19-én fogadta el az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvényt, amely megváltoztatja a meglévő kórházi struktúrát. A törvény négy szintet jelöl meg az ellátórendszerben: a súlyponti (kiemelt) kórházakat, a területi intézményeket, a járóbeteg-központokat és a háziorvosi praxisokat. Az első kategóriában 39 intézmény működik majd, ezek 55 kilométeren belül mindenki számára elérhetők lesznek.

Kórházi ágyszám, ágyszámcsökkentés

Az Egészségügyi Minisztérium január 8-án juttatta el a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (RET) azt a listát, hogy hány kórházi ágy fenntartását javasolja az egyes régiókban. A tárca öt kórház (a miskolci FMC Dialízis Center, a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ, a Parádfürdői Állami Kórház, a kecskeméti repülőkórház és a Budai MÁV-kórház) megszüntetésére tett javaslatot, és 21 intézménynél nem ajánlott aktív ellátást. A tanácsoknak 20 napjuk van arra, hogy döntsenek a normatívák és az ellátási területek felosztásáról. A döntés akkor érvényes, ha azt a régió valamennyi kórháza 30 napon belül jóváhagyja. Ha az érintett gyógyintézeteknek, illetve fenntartóiknak nem sikerül megegyezniük, a miniszter nyolc napon belül dönt a régió normatíváinak felosztásáról. Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-ig kell megkötni. A kormány eredeti, 2006. decemberi elképzelése szerint az aktív kórházi ágyak száma 60.146-ról 44.215-re csökken, ezzel párhuzamosan a krónikus fekvőbeteg ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhető ágyak száma 19.979-ről 27.169-re nő. Az összes ágyszám mintegy 11 százalékkal, 80.125-ről 71.384-re csökken, közel hét és félezer aktív ágy krónikussá alakul.

Az orvosi ellátás finanszírozása

A kórházi kezeléseket hbcs-pontok (humán betegség csoport) alapján finanszírozzák és minden beavatkozásnak van egy adott pontszáma. Egy pont jelenleg 136 ezer forint, ezt az összeget tervezi emelni a tárca április 1-jén. Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár szerint valószínűleg megmarad a teljesítményvolumen-korlát (tvk), amely intézményekre lebontva meghatározza, hogy egy-egy kórház mennyi beteget láthat el. Ha egy intézmény átlépi az adott évre meghatározott betegellátási számot, az afölötti gyógyításra nem, vagy csak egy részére kapna pénzt a biztosítótól. Bizonyos gyógyító tevékenységek kikerülnek a fekvőbeteg-ellátási finanszírozásból, így azok elvégzését a jövőben csak járóbeteg-ellátás keretében fizeti a biztosító. A háziorvosoknál úgynevezett teljesítmény-elvű finanszírozást vezetnek majd be. Ez minőségi mutatók alapján történne, a meglévő kártyapénzen túl több pénz járna például egy cukorbeteg vagy magas vérnyomásban szenvedő beteg gondozásáért, "követéséért".

A vizitdíj és a kórházi napi térítés

Az Egészségügyi Minisztérium Zöld könyve szerint az EU-tagállamok több mint kétharmadában bevezették a lakossági önrészfizetést ebben a formában, ami által a beteg pontosan tudja, hogy amikor orvoshoz fordul, akkor szolgáltatást vásárol. A nemzetközi tapasztalat szerint még a kis összegű, de nyilvános vizitdíj is képes visszaszorítani a nagyobb összegű és ellenőrizhetetlen hálapénzt. Az elképzelések szerint 2007. február 15-től a házi orvosnál és a szakrendelőben vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére pedig kórházi napidíjat kell fizetni, amelynek mértéke mindkét esetben 300 forint alkalmanként, illetve naponként. A vizitdíj vagy kórházi napidíj fizetése alól mentességet kapnak a 18 év alattiak, valamint nem kell megfizetni azt a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, a meghatározott szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása, a szülészeti ellátás esetén. Mentesülnek a díjfizetés alól azok, akik tartós gyógykezelésekhez kötődő ellátásokra szorulnak. A szociálisan rászorulóknak is fizetniük kell, azonban az ő esetükben a díj összegét a különböző jogcímeken folyósított ellátásba "építik bele".

Gyógyszergazdaságossági törvény

A parlament által 2006. november 21-én jóváhagyott jogszabály célja, hogy a gyógyszerkiadások terheit igazságosan ossza el az egészségügy legfontosabb szereplői között: a gyártónak kell állnia az esetleges hiányt, ha túl sok gyógyszer fogy, és ezért a kiadások túllépik a tervezetet. A törvény értelmében az orvosoknak az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül mindig a legolcsóbbat kell felírnia, ettől a szabálytól csak indoklással, vagy a beteg kérésére térhet el. Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint ha a beteg a drágább készítményről az olcsóbbra tér át, akkor sok esetben még a térítési díjak emelése ellenére is kevesebbet kell fizetnie.

A vényköteles gyógyszerek körének kiterjesztése

Várhatóan február közepétől vénykötelesek lesznek az Algopyrin, a Quarelin, Demalgon és Germicid nevű gyógyszerek, általában a metamizol és az amidazofen hatóanyagú termékek. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) elindította az ezzel kapcsolatos hivatalos eljárást. A patikán kívüli forgalmazás kapcsán az OGYI felülvizsgálta a vény nélkül kapható készítményeket, és az említett döntés meghozatalakor nemzetközi példákat is figyelembe vett.

A dobozdíj

Minden eddig térítésmentes gyógyszer után január 16-tól 300 forint dobozdíjat kell fizetni. A rászorulók ez alól továbbra is mentesülnek, mert a közgyógyellátás keretében nekik továbbra is ingyenesek ezek a gyógyszerek. Ugyanakkor tizenkét betegségcsoport esetében ezután is ingyenesek maradnak bizonyos gyógyszerek.