Megjelent a Magyarország története sorozat második kötete, az Államalapítás.

Első keresztény királyunk, a később szentté avatott István vérrel igyekezett egyesíteni országát: hadat viselt a belső megosztottság, a többi magyar fejedelem, a testvéri törzsi államok ellen. Emellett egy másik belső „fronton” is háborút vívott: erőszakkal, kard és törvénykezés által, külföldi fegyveresek segítségével igyekezett kereszténnyé – nyugativá! – tenni egy büszke, pogány, nomád népet.

Sokan nemzetárulónak tekintették („Idegeneket hív magyarok ellen segítségül”, mint a legendás rockoperából is tudjuk), sokan pedig az ősi hagyományok, a magyarság régi szokásainak elárulójaként, sőt gyilkosaként tekintettek rá. Volt is rá okuk, hiszen a kereszténység felvételéhez erőszakos törvényeken, kemény szankciókon, majd később véresen levert pogánylázadásokon át vezetett az út...

És hogy miért? Patetikusan szólva: hogy megmaradjunk... És ez nem erős túlzás, ha belegondolunk, hány hozzánk hasonló harcos, nomád nép tűnt el szinte nyom nélkül a történelem süllyesztőjében, csupán a Ma­gyarország története sorozatához hasonló krónikákban hagyván némi nyomot maguk után. Mi pedig ma is itt vagyunk, államunk, ezer­éves történelmünk van, a fejlett nyugati világhoz tartozunk, és még ha változó – néha válságos is – a sorsunk, egy hozzánk hasonlóan kicsi néptől ez hatalmas teljesítmény.

Sokat köszönhetünk mindebből Szent István királyunknak. A mű, amelyet elkezdett, az ő életé­ben ugyan nem fejeződhetett be, de „átfordított minket” egy másik, fejlettebb világ, a megmaradás felé.

Apja, Géza tipikus pogány nagyúr volt, aki elég gazdagnak tartotta magát ahhoz, hogy „két istennek is áldozzon” – áll a korabeli krónikák alapján a kötetben. Azaz a látszatra kereszténnyé lett törzsfő-fejede­lem valójában a korábbi pogány-nomád szokások szerint élt – sőt a könyv szerzője, Font Márta úgy véli: bár nincs róla adat, nem kizárt, hogy neki is több felesége volt, mint évtizedekkel később a szintén keresztény Ajtonynak. Géza az átmenet embere, aki politikai döntéseiben a kereszténység terjesztésének támogatása mellett döntött, azért sokat is tett, ám gondolkodá-
sában mégsem tudta maga mögött hagyni a pogány kort.

Géza a maga módján szintén hatalmas „reformer” volt – az államszervezésnek éppúgy részese, mint Szent István, akinek sikereit Géza politikája alapozta meg. Géza a hatalom átadása során szakított az ősi szokással, és a nemzetsé­gen belüli öröklés helyett az egyenes ágit választotta – úgy, mint a nyugati keresztény királyságok. A kereszténység támogatása mellett ez is egy forradalmi lépés volt a maga korában – háború is lett belőle...

István polgárháborúval került trónra – és miután győzött Koppány felett, folytatta a belső háborúskodást, az egységes, egy központból irányított állam létrehozása érdekében. Ő alapozta meg a magyar közigazgatást – például lefektette a ma is élő megyerendszer alapjait. Létrehozta az egyházi szervezetet is; a cél Magyar­országnak az európai keresztény országok sorába illesztése volt.

Megjelent az írásbeliség is – jórészt az egyházi intézmények alapításaihoz kötődően. István törvénykönyveiből és fiának, a hamar tragikus véget ért Imre hercegnek írt Intelmeiből képet kaphatunk a korabeli gondolkodásról, életről. Az Intelmek legismertebb passzusa a hatodik, amely tartalmazza a gyakran idézett részt: „…az egy-nyelvű és egy szokás sze- rint élő királyság gyenge és törékeny…”. A korabeli Európában szokatlan ez a toleranciát megfogalmazó hang – írja a könyv.

A magyar államiság István király öröksége. A közeli utókor ezt halála után alig fél évszázaddal szentté avatással „hálálta meg”: a később szintén szentté avatott I. László király 1083-ban keresztülvitte István, Imre herceg, Gellért püspök és a nyitrai remeték szentté avatását. István törvénykezési napja, augusztus 20. már 1092 óta nemzeti ünnepünk. De István és utódai tevékenysége Európa számára is látványos eredményekkel járt: a „kalandozó, barbár” magyarok kora véget ért, és megnyíltak a zarándokutak a Szentföld felé. A zarándokok egyre növekvő száma tudatosította az új keresztény ország létét Európában. A magyarok, Magyar­or­szág először a történelemben békés úton is bekapcso­lódott a nyugati világ vérkeringésébe.

Fiatalok a történelemről… Érdekel a magyar államalapítás kora?

Bihaly Szilvia (20) hallgató, Budapest
Nem szerettem különö­sebben a történelmet, így az államalapítás sem foglalkoztat különösebben. Persze a történtek lényegét tudom, és az István, a királyt is megnéztem.

Hári Péter Csaba (21) hallgató, Vál
„Fanatikusa” vagyok a kor­szaknak; történelmünk szerves része, mai szemmel mégis nagyon távolinak tűnik. Az István, a királyt is már hatévesen megnéztem, és több feldolgozást is láttam.

Vékási Adél (19) hallgató, Budapest
A történelem nem tartozik a kedvenc tárgyaim közé. De az érettségin éppen ezt a tételt húztam ki, és nagyon jól is sikerült a vizsga, ötöst kaptam, úgyhogy jók az emlékeim a korszakról.

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.

A sorozat egyes darabjaihoz kétféle módon juthat hozzá:
1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.
2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!
Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.