A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga 180 perces volt, ezen belül a diákok tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A maturálóknak két, eltérő feladattípust kellett megoldaniuk.

A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt.

A 8 esszékérdésből - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. A témák között a tatárjárás, a második ipari forradalom, a Rákóczi-szabadságharc, a két világháború közötti magyar társadalom szerepelt.

A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, téma volt többek között a népvándorlás, Hunyadi Mátyás, az angol alkotmányos monarchia, a nők helyzete, a magyarországi rendszerváltás. A feladatok között térképelemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, adatsorok értelmezése, ábrák kiegészítése egyaránt szerepelt.

Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak a jelenismeret, az állampolgári ismeretek, a XX. század második felének és napjainknak a jelenségei, történései, problémái. A diákok a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt.

A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, számos ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kell pontos választ adnia.

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára 240 percük volt a diákoknak. Az első rész megoldására 90 perc állt rendelkezésre. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlaszt nem lehetett használni. A feladatok között a reneszánszra, a felvilágosodásra, a törökellenes harcokra, a II. világháborúra vonatkozót egyaránt találtak a diákok, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, mint például a fejlődő világ problémái, a gyermekek jogai Magyarországon.

A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból két egyetemes történelmi és két magyar történelmi kérdés megoldása kötelező volt, a diákok a keresztes hadjáratok, a két világháború közötti gazdaság, a magyar nyelv a reformkorban, Bethlen István politikai pályája témáját is választhatták.

A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében mindkét szinten a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.