A Szocsiban a Bolgár Energia Holdinggal aláírt megállapodás konkrétan a vezeték építését előkészítő s abban résztvevő vegyes vállalat létrehozását, az orosz-görög dokumentum a projekt beruházás előtti stádiumában való együttműködés feltételeit és a majdani vegyes vállalat működési mechanizmusát, az orosz-szerb dokumentum pedig szerb vonatkozásban ugyanezt rögzíti.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója ugyancsak Szocsiban Paolo Scaronival, az Eni vezérigazgatójával második kiegészítést írt alá a Déli Áramlat gázvezeték építésében való együttműködésről korábban született szándéknyilatkozathoz Vlagyimir Putyin orosz és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök jelenlétében.

A dokumentum előirányozza, hogy az eredetileg tervezett évi 31 milliárd köbméterről 63 milliárd köbméterre növelik a Déli Áramlat tengerfenéken haladó részének végső kapacitását. Olaszország mindeddig csupán a szándéknyilatkozattal, illetve annak két kiegészítésével kötelezte el magát a Déli Áramlat mellett.

Silvio Berlusconi és Vlagyimir Putyin egyaránt úgy vélekedett, hogy a Déli Áramlat nem teszi függővé Európát Oroszországtól a földgázszállítások tekintetében.
Berlusconi azt mondta, hogy Olaszország olyan baráti országtól kap energiát, mint Oroszország, amely soha nem szegte meg vállalásait. A Déli Áramlat az energiabiztonság megteremtése felé tett fontos lépés - tette hozzá az olasz kormányfő.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő pénteken Szocsiban újságírók előtt megismételte: Oroszország nem szándékozik akadályozni, és nem kifogásolja a Déli Áramlathoz alternatívát jelentő vezetékek építését. Hozzátette azonban: mielőtt sok pénzt temetnek a vezetékekbe, tisztázni kell, honnan lesz hozzá gáz. "Ha az érdekeltek úgy látják, megvalósítják ezt a tervet, ám tegyék, mi nem emelünk kifogást és nem fogunk zavarni" - mondta.

Szakértők szerint azonban a Déli Áramlat aligha lesz jövedelmező beruházás, s csak akkor épül meg, ha a politikai akarat erősebbnek bizonyul a gazdasági érdeknél.