A Megetetett társadalom egyszerre fest képet a mexikói bevándorlók tragédiáiról és az őket kizsákmányoló húsüzemekről, a nagyüzemi állattartás kegyetlenségeiről, a nagyvállalatok fogyasztói érdekeket semmibe vevő magatartásáról és a mindezek hátterében a szereplők magukban megvívott lelki csatáiról. A film tegnap debütált a hazai mozikban.

A Megetetett társadalom alapjául szolgáló azonos című könyv eredetileg egy a Rolling Stone-nak írt cikként indult. Eric Schlosser munkája 2001-ben jelent meg, hazánkban 2003-ban adták ki és a gyorséttermi étkeztetésről nyújt képet a bennfentes szemével. A film több szereplője is olvasta a művet, a megfilmesítés ötlete pedig évekkel ezelőtt született meg. Ám a legtöbben dokumentumfilm formájában tervezték feldolgopzni a Megetetett társadalmat, schlosser viszont nem hitt ebben az ötletben. Játákfilmet akart forgatni, amelyhez kitalált egy fiktív étteremláncot és húsfeldolgozó üzemet is. A filmhez olyan színészek is örömmel csatlakoztak, mint Kris Kristofferson, Patricia Arquette, Bruce Willis vagy Ethan Hawke, a popénekesnő Avril Lavigne-nek pedig a Megetetett társadalom az első játékfilmes főszerepe. A történet a mexikói határvidék mindennapjait is bemutatja: innen indul útnak Sylvia, a húga, Coco, és kedvese, Raúl, hogy Amerikában találjanak lehetőséget egy jobb jövőre. A film spanyol és angol ajkú szereplőket és színészeket is felvonultat: a mexikói származású karakterek a vásznon spanyolul szólalnak meg a hitelesség kedvéért. Ugyancsak a valósághoz való hűség kedvéért forgatták a sivatagban, tűző napion a bevándorlók ”az új hazába” való eljutásának történetét, illetve a stáb egy igazi mészárszékre is ellátogatott, ahol a film záró jeleneteihez forgattak képsorokat.

A Megetetett társadalom a Mickey’s – fiktív – gyorsétteremlánc életébe vezeti be a nézőt - abban a pillanatban, amikor kiderül, a Big One, azaz a Nagy Falat húspogácsái marhaürüléket is tartalmaznak. Ennek persze utána kell járni: a Greg Kinnear alakította Don Henderson ezért látogat a húsfeldolgozó üzemnek otthont adó Codyba, ahol hivatalos vizitjén makulátlannak találja az üzemet, azonban később egy idős farmer felnyitja a szemét. És hamarosan rá kell jönnie arra is: a Mickey’snél nem a vevő számít, csak, az hogy ki kinek az oldalán áll. Emellett megismerjük a bevándorlók életét, a húsüzem valóban kegyetlen világát és azt is, hogy egy Mickey’s alkalmazott, a gimnazista Amber hogyan lesz kasszásból állatvédelmi aktivista. A film legerősebb jelenetei azok, amelyekben a Megetetett társadalom bemutatja a húsipar árnyoldalát, valamint az, ahogyan a film bevándorlók tragédiáit láthatjuk.

Ez utóbbi nem is csoda, hiszen már Schlosser könyvének központjában az ő problémáik álltak. A Sylviát és Raúlt alakító színészek, Wimer Valderrama és Catalina Sandino Moreno ennek tudatában is voltak. Wilmernek ez az első drámai szerepe: a venezuelai színész korábban komikusként volt ismert. Azt reméli, az emberek a Megetetett társadalomnak köszönhetően jobban megismerik majd a bevándorlók problémáit. – A tények a következők. A bevándorlók nem pénzt kunyerálni mennek Amerikába. Dolgozni akarnak. Én sem azért jöttem, hogy megnézzem Disneylandet: munkám van, azt végzem. Azt kellene mindenkinek észrevennie, hogy milyen szenvedések közepette lépik át ezek az emberek a határt, hogy milyen munkákat végeztetnek velük, és hogy mi mindent kell elviselniük emiatt. Én is bevándorló vagyok. És nagyon büszke arra, amit ennek a társadalomnak a tagjaként tettem.

Catalina Sandino Moreno karaktere, Sylvia egy nap után otthagyja a húsgyárat, de aztán később kénytelen visszatérni. A színésznő azt mondja, nem is igazán kellett színészkedni a vágóhídon forgatott jelenetek során, annyira sokkolták az ott látottak.
- A szag iszonyú volt. Nem értettem, miért kennek egyesek krémet az orrukra, de hamar rájöttem.
Egyértelmű volt, hogy spanyolul beszélnek majd a filmben?
- Igen. Miért beszéltünk volna erős akcentussal angolul, ha a film éppen bevándorlókról szól? Hitelesek akartunk lenni. És az emigráns csakis akkor lehet hiteles, ha az anyanyelvén szólal meg.

A filmben bemutatott problémák között akad jó néhány olyan is, amelynek hazánkban is van aktuálitása. Újhelyi Kata a Tudatos Vásárlók Egyesületétől (TVE) elmondta a metro.hu-nak: három olyan  témát emelne ki a Megetetett társadalom című filmből, amely Magyarországon ma  különösen fontos. – Az első az állatjólét kérdése: az, ahogyan nagyüzemi tartási környezetben, „állatgyárakban” az állatok élnek. A második ilyen téma  élelmezésügyi kérdéseket foglal magában: azt, hogy milyen minőségű hústermékek  kerülnek ki innen, illetve hogy hogyan lehetnének a hatósági ellenőrzések hatékonyabbak a jelenleginél. Ebből a szempontból fontos lenne, ha az ellenőrzéseken megbukott cégek és termékeik listáját kötelező  lenne közzétenni, hiszen az alacsony összegű bírságoknál jóval nagyobb  a nyilvánosság visszatartó ereje. A harmadik fontos kérdés az, hogy az állattartás- és fogyasztás milyen mértékben terheli a környezetünket.   Az, aki sok húst fogyaszt, sokkal több erőforrást (gabonát, vizet és egyebeket) használ, mint aki kevesebbet.

A Megetetett társadalomban egy  gyorséttermláncnál bukkan fel szennyezett hús. A Tudatos Vásárlók Egyesülete  teszteli a magyarországi gyorséttermeket?
- A film kapcsán három hazai  gyorsétteremláncot kerestünk meg azzal kapcsolatban, hogy honnan származik az  általuk használt hús.  Egyedül a McDonald’s-tól kaptunk  választ.  Szomorú és aggasztó, hogy a Burger King és a Pizza Hut nem  reagált megkeresésünkre.

A McDonald’s milyen adatokat bocsátott az Önök  rendelkezésére?
- Válaszuk szerint a McDonald’s-nál minden húspogácsáról  tudni lehet, hogy melyik vállalat melyik üzemében készült, melyik gazdaságból,  melyik állatból származik, valamint azt is, hogy ezt az állatot mivel  táplálták és kik voltak a szülei. A gyorsétterem – válasza szerint – a beszállítók beszállítóit is auditálja, a tápokkal kapcsolatosan szigorú ellenőrzéseket végez, így például antibiotikumos táp használata tilos, bár ez az egész Európai Unióban így van. A beszerzőhálózat ellenőrzött: a marha Ausztriából, a  sertés és a csirke Magyarországról származik.

Mit gondol a TVE arról,  hogy külföldről érkezik a marhahús a McDonald’s-hoz?
- Társadalmi és  környezeti szempontból is előnyösebb lenne a hazai hús vásárlása.

Sokan a  korábbi botrányfilmekből kiindulva a Megetetett társadalomról azt gondolják, csak a gyorsétteremláncokat érintő problémákkal foglalkozik.
 - Mindenféle  húsról, a teljes húsiparról szó van a filmben. A Magyarországon megvásárolható húsok  nagy része állatgyárakból származik, ezek pedig a világ minden táján hasonló  elvek alapján működnek, legfeljebb méretükben különböznek. Ugyanúgy fény  nélkül nőnek fel bennük a broilercsirkék és a sertéseknek annyi helyük  sincsen, hogy megforduljanak.

Milyen kérdésekre irányíthatja rá a figyelmet a film?
- Talán tudatosabban választunk húst a Megetetett társadalom megtekintése után. Az élelmiszerminőséggel kapcsolatos problémák, a  folyamatos visszaélések egyik oka az, hogy az emberek megveszik azt is, ami rossz, mert csak az ár érdekli őket. A környezetnek, az állatok jólétének és az egészségünknek is használna, ha kevesebb, de jobb minőségű, bio- vagy szabadtartásból származó állat húsát fogyasztanánk.

A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztériumnál annak is utánajártunk, milyen a haszonállatok helyzete ma hazánkban a tenyészetekben. Dr. Pallós László, a minisztérium országos állatvédelmi felügyelője válaszol:

Mi határozza meg az állatok környezetének higiéniáját és a rendelkezésükre álló terület nagyságát mi határozza meg? 
- Ahazai követelmények megegyeznek az Európai Unió előírásaival, azokat már a csatlakozás előtt harmonizálták az EU-s szabályokkal. Sok faj esetében a konkrét helyigényt is megadják az előírások, gondolok itt a tojótyúkokra vagy a sertésekre. Az utóbbiak esetében a korcsoportok és súly szerint van megadva, mekkora férőhelyigényük van. Szabályozva van a vemhes koca tartása, a fiaztatókutricák felépítése is, valamint számos egyéb olyan kérdés, amely azt hivatott elérni, hogy az állatok jólétét a lehetőségekhez mérten biztosítsa.

Hogyan zajlik a szabályok betartásának ellenőrzése?
- Természetesen ellenőrizzük. Magyarország meglehetősen szigorú ezen a téren, ugyanis míg az Európai Unióban egy évben csak a telepek bizonyos százalékát ellenőrzik, addig a magyar jogszabály annyiban szigorúbb, hogy valamennyi nagyüzemi állattartó telepet legalább évente egyszer a hatósági állatorvosnak ellenőriznie kell. Ezt megtehetjük, mivel szigorúbbak lehetünk, mint az uniós előírás. Az ellenőrzés egy, általunk a rendelkezésükre bocsátott lista segítségével történik, melyen  a hatósági állatorvosok pontról pontra végigmennek. Ez a jogszabályt egyszerűsített táblázatos formában tartalmazza. Emellett valamennyi állattartó terepet rendszeresen állatorvos felügyel, és valamennyi állatorvos erkölcsi-szakmai kötelessége az előírások betartásának figyelése.
Tudják az üzemekben, mikor történik az ellenőrzés?
- Nem, annak nem lenne értelme.

Hogyan vizsgáznak a magyar telepek általában?
- Különösen sertéstartás esetében tapasztaljuk, hogy egyes helyeken régen, 20-30 évvel ezelőtt épült istállók maradtak meg, ezeket próbálják meg a mai viszonyoknak átalakítani, itt adódhatnak hibák. Az állategészségügyi szolgálat feladata, hogy az esetleges hibákról jegyzőkönyvet vegyenek fel, és az illetékes személlyel beszéljék meg, hogy ezeket hogyan próbálja kijavítani. Persze ennek csak akkor van értelme, ha a hatóság ezt vissza is ellenőrzi. Vannak kiváló állapotban levő, mintaértékű telepek és 20-30 évesek is.

Dr. Pallós László mindezen túl elmondta: hazánkban már állatjóléti fejlesztésekre is elnyerhetők pályázati pénzek, ami pozitív irányba mutat, ahogyan az a tény is, hogy gazdálkodók egyre inkább rájönnek: a jó körülmények közt élő állat jobban termel számukra. De akadnak nagyon rossz állapotban levő telepek is, amelyek megbuknak az ellenőrzéseken. Ezeket sokszor a tulajdonosuk záratja be, amikor kiderül, mi mindent kellene fejleszteni jóléti vagy higiéniai szempontból.