Az Árpád-házi királyok utolsó évszázadáról szól a Magyarország története sorozat ma megjelent, negyedik kötete. Bánk bán, Aranybulla, Juli­a­nus barát és a „keleti magyarok”, a tatárjárás, majd IV. Béla, az egyik nagy királyunk korszaka ez az évszázad, amelyet a kötet összefoglal.

Ebben az évszázadban uralkodtak az utolsó Árpád-házi királyok, akik után másfél évszázadig külföldről „importáltunk” leányágon Árpád-vérű királyi sarjakat. „Az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség” – fogalmaz a Bánk bánból is ismert II. András (1205–35) egyik oklevele. Ez az az évszázad, amelyben nagyon meggyengült a központi hatalom, mert királyaink tömegével kezdték eladományozni a birtokokat híveiknek, rövid távon így próbálván támogatókat szerezni, hosszú távon aláásva a királyok helyzetét.

Számos mesés főúri vagyon alapjait II. András adományai vetették meg, hozzájárulva ahhoz, hogy a nagybirtokos előkelők önálló politikai tényezőként, „kiskirályként” léphettek fel – majd az Anjou Károly Róbertnek kell leszámolnia velük a következő évszázadban. Az Aranybulla, az 1222-ben, szintén II. András idején kiadott törvény az Árpád-kor talán legismertebb dokumentuma alapozta meg a későbbi egységes jogállású nemesség kiváltságait. A törvénykönyv egyharmada az akkor „királyi szerviensnek” nevezett réteg jogaival és kötelezettségeivel foglalkozik.

Ekkor nagyhatalom voltunk: az Árpád-házi Magyaror­szág minden belső feszültsége ellenére is a középkori Európa egyik elismert, gazdag országának számított. A keresztény magyar királyság lovagjai a Szentföldön vagy az orosz fejedelemségekben hadakoztak, tényezőnek számítottak szinte egész Európá­ban.

De 1241–42-ben szembejött velünk saját régmúltunk: a „tatárjárás” során a nomád mongolok mozgékony lovasseregei a katasztrófa szélére sodorták a magyar államot. Háromszáz évvel korábban még az íjas-nyilas magyar lovasok raboltak és pusztítottak a letelepedett, feudális gazdálkodást folytató népek országaiban, most mi szembesültünk ugyanezzel.

IV. Béla királyunk, aki visszafordítani igyekezett II. András „adomány-áradatát”, és központosított, erős (ma diktatorikusnak mondanánk...) királyi uralmat igyekezett létrehozni, Muhinál nagy vereséget szenvedett, és egészen az Adriáig, Spalato (ma: Split), majd Trau (ma: Trogír) váráig menekült a mongol lovasok elől.

A mongolok sorai között testvéreink, a Julianus barát által felfedezett „keleti magyarok” is ott lehettek. Ők ugyanazt a magyar nyelvet beszélték, mint Kárpát-medencei rokonaik; megsemmisítette őket a mongol áradat, és segédnépként felol- dódtak, eltűntek a Csendes-óceánig tartó mongol birodalomban.

A mon­­go­lok jöttek, majd egy év múlva mentek – több ezer kilométerre keletre történt valami, ami miatt hazahívták a hadakat. A pusztítás óriási volt: egy német krónika szerint: „Magyarországot, amely 350 éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította”. Országosan a lakosság 15–20 százaléka elpusztult – de az egy évig mongol uralom alatt álló alföldi, erdélyi területeken ennél jóval nagyobb lehetett az arány. Sok település elnéptelenedett, és betelepítések indultak – ekkor jöttek be a kunok is. Az Alföldön ekkor alakulhatott ki a ritkás településszerkezet.

Ekkor épültek kőváraink: az ország évtizedekig abban a hitben élt, hogy a tatárok újra jönnek, ezért IV. Béla sarkallta a várak építését – ami ismét meggyengítette a központi királyi hatalmat. Terjedő írásbeliség (több tízezer oklevél), gyorsan fejlődő pénzgazdálkodás, széteső királyi hatalom – ezek jellemzik az Árpád-házi királyok utolsó időszakát.

1301-ben, III. András halálával letört „Szent István első király magyar nemzetségének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája”, vagyis férfiágon kihalt az Árpád-ház. Hosszú polgárháborúk után a nagy Anjou-királyok, Károly Róbert és I. (Nagy) Lajos elhozták Magyarország virágkorát – de ez már a következő kötet témája...

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.
A sorozat egyes darabjaihoz kétféle módon juthat hozzá:
1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.
2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!

Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.
• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu