Ráadásul az új módszer igencsak sikeres, hiszen a cégek kétharmada kiváló munkaerőt talált ezen az úton. A Jobvite szerint jelenleg a cégek több mint kétharmada használja a közösségi oldalakat munkaerő-toborzásra, sőt a cégek 80 százaléka azt tervezi, hogy a jövőben még inkább a közösségi oldalakra fog támaszkodni, amikor munkaerőt keres.
A legnépszerűbb toborzási céllal használt oldalnak Amerikában jelenleg a LinkedIn számít, amit a Facebook és Twitter követ – írja az earthtimes.org.

– Kelet-Európa „kapcso­latérzékeny” kultúrája eleve táptalaja minden olyan megoldásnak, amely a kapcsolatrendszerre alapoz. Mindez annál is „természetesebb” a munkaerőpiac esetében, amennyiben a munkaadó és a munkavállaló érdeke a kapcsolatokra alapozott keresés használatára legalább annyira egybeesik, mint a korrupció esetében. A munkaadónak ez olcsó, felelősségmentes, kezesség által olajozott, a munkavállalónak ugyanakkor a mindennapi élete része, biztonságot ad neki – elemzi a helyzetet Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára.

Sik szerint a kapcsolati tőke a jövőben egyre jobban felértékelődik. Részben, mert szaporodnak azok az intézmények, amelyek a kapcsolati tőkét tőkeként alkalmazzák, részben mert a kapcsolatérzékenység kultúrájának terjedése alkalmas közege az „újtőkék” felértékelődésének. Az elsőre példa a direct marketing térhódítása, az informális pénzforgalmi ügyletek növekvő népszerűsége, a „social marketing”-nek nevezett tudomány megjelenése. Az utóbbira példa olyan korábban áruként elképzelhetetlen „cikkek” áruvá válása, mint az állampolgárság (lásd az olimpiai aranyérem-esélyesek migrációját), illetve a korrupció, és ide tartozik a kapcsolatokra alapozó emberierőforrás-menedzsment kultúrájának terjedése is.