Így kezdődött a 14. század, amely aztán a magyar történelem egyik legfényesebb évszázadává vált az egymást követő két nagy Anjou király uralma alatt, a lovagkorban. Erről a korról szóla Magyar­ország története sorozat ma megjelent ötödik kötete, amelynek címe: Az An­jouk birodalma (1301–1387).

„Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világ legnagyobb országainak egyike” – írta egy francia domonkos barát, aki 1308-ban járta be Kelet-Európát. Ennek az országnak az élére került hosszú csaták után a francia eredetű Anjou-ház tagja, Károly Róbert (Caro­berto). Az ő nagyanyja Árpád-házi Mária, V. István magyar király lánya volt, akit Ná­poly­ba adtak férjhez.

A 12 éves fiút 1301 tavaszán az Esztergom melletti mezőn I. Károly néven királlyá koronázták – de voltak ellenfelei: Vencel cseh trónörökös, akinek a dédanyja volt Árpád-házi királylány. Vencel pár év múlva visszatáncolt a cseh helyzet miatt, majd hazájában meggyilkolták. Feltűnt a színen a bajor Ottó is, mint trónkövetelő – őt a pápa kiközösítéssel fenyegette meg, ami után kimenekült az országból.

Ekkorra már kialakult az a hármas szabály, mely szerint az ország királyait 1. az esztergomi érseknek, 2. Székesfehérváron, 3. a Szent Koronával kell megkoronáznia. Erre végül 1310-ben került sor. Immár vitathatatlanul ő volt a király, de hatalma alig: le kellett győznie a bárókat. Hadjáratok sorában verte le a nagy tartományi főurakat, majd immár egyed-uralkodóként újra nagyhatalommá tette az országot.

Károly rendbetette az ország pénzügyeit, ő verette az első magyar aranypénzt 1325-ben, amelyet firenzei mintára forintnak neveztek. Egyébként ő van a mai 200 forintos papírpénzen. Kiépítette a bányahálózatot, és királyi adókat vezetett be – megtelt a kincstár, ami az új aranylelőhelyeknek is köszönhető volt. Ő és 16 évesen trónra került fia, Lajos időszaka a magyar lovagkor kezdete.

az első lovagi tornát Károly idejében rendezték Magyar­or­szá­gon. Károly korá­ból datálódik a „magyar–lengyel barátság” is: Károly felesége 1320-ban I. Ulászló lengyel király lánya, Erzsébet lett – később fiuk, Lajos megörökölte a lengyel királyi címet is.

I. (Nagy) Lajos hamar elhomályosította apja emlékét: gaz­dag udvara, nagyhatalmi ambíciói miatt egész Európában nagy volt a tekintélye. Siker­telen háborúkat viselt Itáliában a nápolyi trónért, de testvérét, Andrást sikerült szicíliai királlyá tennie. Az erős magyar seregben a lovagok és a hagyományos könnyűlovasság mellett zsoldosok is szolgáltak – Toldi Miklós is I. Lajos vitéze volt.

Lajos, akire utólag jó és igazságos királyként emlékeztek, apjához hasonlóan teljhatalommal uralkodott. Ország­gyűlést csak egyszer, 1351-ben hívott össze – ekkor megerősítette a híres 1222-es Aranybullát.

Három rendelkezése sok évszázadig alapvető jelentőségű volt. Az „ősiség” írásba foglalása 1848-ig alapvető volt: a nemesi birtokkal nem lehet szabadon rendelkezni, azt a nemzetség örökli.

Kimondta a nemesség „egy és ugyanazon szabadságát”: egységesült a magyar nemesi rend, fél évezredig meghatározó módon.

A harmadik fontos szabály a jobbágyok termény­adójának szabályozása: az egyházi tized mellett a föl-desúri adó, a „kilenced” (vagyis a kilencedik tized) egységes bevezetése. Ez alól csak a városfallal rendelkező városok jelentettek kivételt – megalapozva az „igazi” városhálózat létrejöttét.
Lajos 40 évi uralkodása után öt zavaros év, „asszony­uralom” és trónviszály következett – végül megnyílt az út Lajos lányának, Má­riának férje, vagyis Luxem­burgi Zsigmond és egy újabb fényes magyar fél évszázad előtt – de ez már egy másik kötet története...

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.

1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.

2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!
Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.

• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu