Schütrumpf szerint akkor még a falnak nem arról a formájáról volt szó, amely 1961-ben létrejött, de Ulbricht már annak idején azt vallotta, hogy Nyugat-Berlint mindenképp körül kell zárni. Kijelentette, hogy az erre vonatkozó dokumentumok Walter Ulbricht "hagyatékából" kerültek elő.

A Der Tagesspiegelnek nyilatkozva mindezt megerősítette egy másik történész, a berlini kortörténeti intézet külső munkatársa is, aki évek óta a fal történetét kutatja. Manfred Wilke azt hangoztatta: a maga részéről nem ismer ugyan konkrét terveket arra, hogy Ulbricht már 1953-ra tervezte a falat, de az ezzel kapcsolatos megfontolásokat nagyon is valószínűnek tartja. Wilke emlékeztetett arra, hogy 1952-ben Sztálin parancsára a belnémet határokat megerősítették. A főváros akkoriban - négyhatalmi státusa miatt - kivételt jelentett a sztálini rendelet érvénye alól, ezzel azonban egyfajta "lyuk" támadt a határvédelemben. Ebből kiindulva Walter Ulbricht már 1952-ben több javaslatot tett az akkori szovjet elvtársaknak Berlin keleti és nyugati szektora közötti határok ellenőrzésének megerősítésére.

Alátámasztotta mindezt egy harmadik történész, a német-szovjet, illetve német-orosz kapcsolatok szakértőjének számító Gerhard Wettig is. Wettig szerint Ulbricht valójában már 1952-ben javasolta Sztálinnak Nyugat-Berlin "lezárását". A történész utalt arra, hogy ezt bizonyító szovjet dokumentumokat maga is látott. Szavai szerint Ulbricht 1952-ben kétszer is indítványozta Sztálinnak a berlini "határzárat", javaslatai azonban a szovjet diktátor haláláig megválaszolatlanul maradtak, utóda, Hruscsov pedig - egészen 1961-ig - elutasította azokat. Nyikita Hruscsov 1961-ben egy ízben még elvetette az Ulbricht által javasolt falat, június végén azonban másképp döntött.
Ezt követően 1961. augusztus 13-án éjszaka kezdődött meg az összesen 155 kilométeres hosszúságú beton- és szögesdrót fal felépítése.