I. (LUXEMBURGI) ZSIGMOND királyunk (1387–1437) nagy, európai formátumú uralkodó volt: megszüntette a nagy nyugati egyházszakadást – és megégettette Husz Jánost –, és ő szervezte meg az utolsó nagy keresztes hadjáratot. Bár a törökök legyőzték 1396-ban Niká­poly­ban, ő ismerte fel először, hogy a törökök egész Európát fenyegetik.

Zsigmond a magyar trónra házassággal – és persze polgárháború után – került: apja, a nagy IV. Károly német-ró­mai császár kisebbik fiaként elvette Máriát, I. (Nagy) La­jos király lányát. Miután itthon stabilizálta hatalmát, és Európa egyik gazdag országának nagy királyaként tekintélyre tett szert külföldön is, családi összeköttetései révén Nyugaton is eljött az ő ideje: 1410-ben német király, 1420-ban cseh király lett, majd 1433-ban német-római császárrá is megkoronázták. Uralko­dása utolsó 27 évéből 16-ot külföldön töltött, szerte-ágazó diplomáciai feladatai miatt.

Leghíresebb tette a legendás konstanzi zsinat (1414–1418) levezénylése volt – négyszáz évig, a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszusig ez volt Európa legnagyobb diplomáciai tárgyalása. A zsinaton egyrészt leszámoltak a cseh huszita mozgalom atyjával, Husz Jánossal, akit eretnekség miatt rögtön máglyán meg is égettek. Emellett felszámolták a nagy nyugati egyházszakadást – Zsigmond közreműködésével letették a trónról mindhárom, éppen egyszerre regnáló
pápát, és sikerült elérni a közmegegyezést az új pá­páról, Colonna Ottó bíborosról, aki az V. Már­ton nevet vette fel.

Itthon a korabeli Budát Európa egyik központjává és fontos találkozóhelyévé tette. Nagy, fényes udvart vezetett, hatalmas építkezésekkel – sajnos palotaegyütteséből mára alig maradt valami. Ő volt az, aki felismerte a török veszélyt – a déli végvárrendszer kiépítése Zsigmond nevéhez fűződik.
Ugyanakkor az ő korszaka volt a nagy fordulópont is: ekkor erősödött meg annyira a török birodalom, hogy védekező országgá váltunk – nagy, erős, de mégiscsak fenyegetett vidékké.

Utódlása is igen érdekes kérdés: lányát, Luxemburgi Erzsé­betet hozzáadták Habsburg Albert herceghez, aki aztán magyar király lett Zsigmond halála után – de a feltételezések szerint Hunyadi János is Zsigmond fia volt ágyasától, Morzsinay Erzsébettől, akit csak a látszat kedvéért adtak Vajk havaselvi kenézhez.

A Wikipédia szerint feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyan­csak János nevű öccse – így csak akkor adtak nevet egy családban, ha más apától származott a két testvér. Az is figyelemre méltó, hogy Zsigmond egyik fő bizalmasára, a legendás Ozo­rai Pipóra bízta az ifjú Já­nos katonai nevelését.
Sőt, Zsigmond élete egyik legjelentősebb eseményére, a császári koronázására Rómába is őt és nem feleségét és leányát viszi magával, nagy feltűnést okozva.

Lehet persze, hogy ez csak legenda, hiszen Zsig­mond mindent megtett azért, hogy lányának férje, Habsburg Albert örökölje minden trónját – ezzel meg­nyitva az utat a Habsburg-család magyarországi uralkodása előtt, ami fél évezredig meghatározta hazánk történelmét...

A Magyarország története sorozat hatodik kötete, a Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 már kapható az újságárusoknál. A kötetek kéthetente követik egymást. A Jókai-sorozat újabb könyve most kedden jelent meg, míg A magyar festészet mesterei sorozat következő kötete jövő csütörtöktől lesz kapható.

A könyvsorozat
A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.
1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.
2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!
Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.
• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu