Kitörölhetetle­nül beleivódott a magyar tudatba Hunyadi Já­nos és kisebbik fia, Mátyás alakja. Hunyadi János egyszerű udvari lovagból lett törökverő hős és kormányzó; és mint a mesében, kisebbik fiából, Hunyadi Mátyásból pedig ifjú és tehetséges király lett – miután a rabságból szabadult fiút a befagyott Duna jegére özönlő nemesség uralkodóvá kiáltotta ki.

Az utolsó „hazai” király korát utólag a nagy, középkori Magyarország utolsó dicsőséges időszakának, kormányzását pedig a viszonylagos nyugalom, a jogrend utolsó időszakának látták évszázadokon át. A nagy Zsigmond király halála után (1437) baljós időszak kezdődött a magyar történelemben: megjelent a déli határainknál a hatalmas török birodalom.
Hunyadi János felemelkedése is a török elleni csatákhoz kötődik; Mátyás, a reneszánsz uralkodó időszakát szintén meghatározta a török veszély. Má­tyás nyugaton is hadakozott, a német-római császá­ri trónra törve elfoglalt oszt­rák tartományokat és cseh királlyá is választották.

A déli harangszó Hunyadi Jánoshoz és a magyarországi, törökellenes keresztes hadjáratához kötődik. Az egész világon megszólaló harangok imára hívják a keresztényeket – és ez először hazánkban volt így, innen terjedt tovább.
Bár a legtöbben úgy tudják, hogy a török elleni 1456-os nándorfehérvári csa­ta után rendelték el a déli harangszót, valójában már három héttel korábban: III. Callixtus pápa – mint azt Szűcs Jenő a Históriában (1981/4) bemutatta – június 29-én kiadott erről egy bullát. Nán­dorfehérvár (a mai Belg­rád) török ostroma július 2-án kezdődött, majd a győzelem híre július 28-án előbb érkezett meg Európa szinte minden országába, mint a pápai rendelet.

A pápa utólag módosította is az eredeti bulla értelmezését: „Minthogy Is­ten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hála-adás imái legyenek.”

Mátyás, az igazságos legendája utólag épült be a magyar néplélekbe – de akkor egyáltalán nem tükrözte a kor hangulatát. Mátyás utolsó éveiben páratlanul népszerűtlen volt, halála inkább megkönnyebbülést váltott ki, mint sajnálatot – írja a Magyar­ország története sorozat most megjelent 7. kö­tete, A Hunyadiak kora.

Az álruhában igazságot osztó király mítosza ősi, a legismertebb ilyen alak Hárún ar-Rasíd kalifa az Ezeregyéjszaka meséiből. Magyarországon tudomásunk szerint először I. (Nagy) Lajos alakjához kötődve bukkant fel, és erről éppen Mátyás történetírójától, Bonfinitől értesültünk. Mátyás alakja nem sokkal halála után váltotta fel a népmesékben Nagy Lajosét, aki talán már maga is követte valamelyik elődjét ebben a szerepben.

Mátyást életében sokan tartották zsarnoknak, egy­általán nem volt közkedvelt király. Aztán az utókor szemében átértékelődött a korszaka, különösen az őt követő tehetetlen kormány­­zatok, majd a mohácsi összeomlás és török megszállás miatt: uralkodói teljesítménye, hódításai hamar a dicső magyar múlt részeivé váltak. Ez volt a független ország utolsó hódító korszaka – amikor a történelmi, önálló Magyar­or­szág még egyenrangú partnere volt Európa nagy­hatalmainak…

A könyvsorozatról
A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.
1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez 1590 forintért.
2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól! Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Bp., Fő utca 40.
• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu, www.metropolkonyvtar.hu