- Elvileg megállapodás született az építési munkák megkezdéséről - mondta Usakov, aki szerint a Vlagyimir Putyin és török kollégája által csütörtökön Ankarában aláírandó gázipari együttműködési jegyzőkönyv rögzíti majd az építési munkák pontos kezdetét. Hasonlóképp nyilatkozott a Reutersnek egy török kormányilletékes is, nevének elhallgatását kérve.

Usakov elmondta: a megállapodás nem említ semmilyen gázértékesítési jogosultságot Törökország számára. Ankara viszont orosz olajat is szeretne, amellyel a kormány által támogatott olajvezetéket akarják megtölteni. Ez a fekete-tengeri Samsunból a törökországi Ceyhanba szállítana olajat. Usakov elmondta, hogy Ankarának a Déli Áramlat ügyében tanúsított kompromisszumkészségéért cserébe az orosz fél is engedményeket tett az olajvezeték kérdésében, bár az ügylet még alapos tanulmányozásra szorul.

Ankarában a török energiaügyi miniszter szerdán már az orosz kormányfő-helyettessel, Igor Szecsinnel tárgyalt. Taner Yildiz reményét fejezte ki, hogy az oroszok vezette konzorcium - az Atomstroiexport -, amely elnyerte az első török atomerőmű építési jogát, csökkenti az általa korábban javasolt építési árat. Szecsin viszont - mint mondta - azt reméli, hogy Oroszország és Törökország megoldja azokat a vámproblémákat, amelyek a két ország közti kereskedelmet hátráltatják.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csütörtökön Ankarába utazik, a Vedomosztyi című orosz üzleti lap szerint azért, hogy rábírja Törökországot a (tervek szerint Magyarországon is áthaladó) Déli Áramlat gázvezeték építésében való részvételre. Tárgyalni akar a Nabucco-tervről is, amelynek Törökország részese.

A lap idézte Mihail Korcsemkint, az amerikai East European Gas Analysis elemző cég vezetőjét, aki úgy vélte: Oroszország számára elvi jelentőségű a Nabucco megvitatása.
A Nabucco vezeték a tervek szerint a Kaszpi-térségből szállítana gázt Európába, Oroszországot elkerülve. Törökország Magyarországgal, Ausztriával, Bulgáriával és Romániával júliusban aláírta a kormányközi megállapodást, de Moszkva a Déli Áramlatban való együttműködést ajánlva megpróbálhatja maga mellé állítani.

Ankara egyelőre nem siet a döntéssel, és Korcsemkin szerint a két vezetékről folyó tárgyalásokon kulcsszerepe van az időtényezőnek. A Nabuccóról további dokumentumokat írnak alá az év végén, és ha Oroszországnak sikerül megnyerni Ankarát a Déli Áramlatban való részvételre, ez fékezheti a Nabucco megvalósulását, mondta az elemző, és hozzátette: egy gázvezeték lényegében geopolitikai eszköz, és Ankara döntése attól függ majd, milyen bevételre számíthat az egyik, illetve a másik vezetékből.

Adzsar Kurtov, a Stratégiai Kutatások Intézetének szakértője úgy vélte: mivel a két vezeték közvetlen konkurenciát jelent egymásnak, a másik megelőzése meghatározza egyben mindkettő státusát is. Putyin tárgyalásain egyéb energiakérdésekről is szó lesz, és számos megállapodást írnak majd alá egyebek mellett a kőolaj, az atomenergia és a kétoldalú kereskedelem területén. Putyin egy másik gázvezetékről, az Oroszországot a Fekete-tengeren át a török fővárossal összekötő Kék Áramlat bővítéséről is tárgyal Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel. Ez idén már a negyedik hivatalos találkozó a két miniszterelnök között.

Lényeges kérdésként szerepel a napirenden a Samsun-Ceyhan kőolaj-vezeték ügye, amelyről várhatóan kormányközi megállapodást írnak alá Ankarában, feltételezések szerint arról, hogy Oroszország szállítja az olajat a vezetékhez. Dmitrij Sirjajev, a Finexpertisa tanácsadó cég szakértője úgy vélte: a Samsun-Ceyhan vezetékről való megállapodás megoldhatja Oroszország Bulgáriával kapcsolatos gondjait is.

Az új bolgár kormány ugyanis moratóriumot hirdetett több nagyobb beruházásra, így a Déli Áramlatra és a Burgasz-Alekszandropolisz kőolajvezetékre is. Ez utóbbihoz képest kínál alternatívát a Samsun-Ceyhan vezeték, amelynek nagy előnye, hogy a nyomvonal egy részén már meglévő infrastruktúrára épülne. A szakértő szerint nem kizárt, hogy már önmagukban a tárgyalások is hatással lesznek Szófia álláspontjára.