A fél buda­pestnyi Jón-szigetnek ezernyi arca van, ám meghitten békés, turistákkal túlzsúfolt és bulizóktól hangos részeire is jellemző egy cseppnyi báj, amitől szívesen gondolunk vissza az üde zöld és az azúrkék kettősségében tobzódó szigetre.

A magyarok 2003-ban, az első zákinthoszi charterjárat indulásakor fedezhették fel a Peloponésszosz-félszigettől nyugatra eső szigetet. Kevésbé felkapott a hely neve, mint a „családjába” tartozó hat másik sziget közül a legnagyobbé, Korfué, de sokkal barátságosabbak a lakosai, mint a második legnagyobbé, Kefalóniáé. Családdal, barátokkal egyaránt ideális úti cél, akár bérelt autóval, motorral vagy quaddal, akár szervezett túrákkal járjuk be.

A sziget fővárosa az azonos nevet viselő Zákin­thosz, ám a magyarok Agiosz Szosztisz, Laganasz, Tszilivi vagy Argasszi apartmanjaiban szállnak meg a leggyakrabban. Bárhova is foglalnánk szállást, ne számítsunk hatalmas szálloda-komplexumokra, az 1953-as, 7,2-es erősségű földrengés óta ugyanis két emeletesnél magasabb épület nem kaphat itt építési engedélyt. Így aztán a hotelek és apartmanházak a nagyüzemi turizmus érzete helyett családias hangulatot árasztanak.


A Kefalónia-szigeten található Melisszáni-barlangtó különlegessége, hogy az édesvíz összekeveredik benne a tenger sós vizével.

Arra azonban készüljünk fel, hogy ezeken a településeken „tourist shopok”, tavernák, bárok, szórakozóhelyek és szálláshelyek sorjáznak egymás mellett, a mindennapi görög életbe így nehezebben nyerhetünk bepillantást. A tourist shopban egyébként természetesen nem turistákat árusítanak: naptejtől a felfújható matracon át a műanyag villáig és az élelmiszerekig van itt minden, amire szükségünk lehet. Aki spórolna, az inkább nagyobb boltban vásároljon, ilyet viszont kisebb településeken nem mindig találni.

A bulis fiataloknak a prospektusok Laganaszt, a családoknak Agiosz Szosztiszt ajánlják: aki járt már a szigeten, egyetérthet velem abban, hogy mindkét csoport számára az utóbbi település ideálisabb.

A nyugodt Agiosz Szosz­tisz Laganasztól és a partiktól 1600 méterre található, így taxival is olcsón megközelíthető (a gyaloglást a keskeny utak és a forgalom miatt nem annyira ajánljuk, de nappal a tengerpart mentén körülbelül negyedóra alatt átérhetünk egyik helységből a másikba).

Laganasz „diszkóutcájában” ezzel szemben több helyen is reggel hétig dübörög a zene, éjjel illuminált állapotban levő turisták hömpölyögnek a járművek elé, de nappal is előfordulhat, hogy két motoros szóváltásba keveredik az út szélén. Ide érdemesebb mindössze ellátogatni, Agiosz Szosztiszban pedig pihenni. A keskeny part tiszta, öt euróért egész napra bérelhetünk két napágyat egy ernyővel, a tavernák valamelyikében pedig a görög konyhaművészet remekeibe kóstolhatunk bele. Bár Zákinthoszon (Zakynthos) a parton is el lehet tölteni egy egyhetes nyaralást – lehetőleg a tengerhez közeli apartmant válasszunk, hiszen a Jón-tenger mellett bűn az apartman medencéjére fanyalodni –, azért legalább egy hajókirándulás erejére hagyjuk ott a partot.

Homokos, apró kavicsos, köves és sziklás szakaszok váltják egymást Zákin thosz partjain, ezeket a legjobb hajóról megcsodálni, akárcsak a sziget szó szerint féltett kincsét, az álcserepes teknőst. Neve, a caretta caretta állandó kísérőnk lesz a szigeten. Évmilliók óta honos itt az állat, amely most komoly veszélynek van kitéve. A fészkekbe szúrt napernyők és az éjszaka a vízhez igyekvő állatkákat megzavaró mesterséges fények mellett az sem jó, hogy a tilalom ellenére rengetegen motorcsónakkal közlekednek a Jón-tengeren, illetve hogy a turistáktól a teknősök védelmében elzárt partszakaszokra is sokan bemerészkednek. Pedig ezer tennivaló van, ami nem zavar senkit.

A Navagio-öböl káprázatosan fehér kavicsos partja, azúrkék vize, és az ott partra vetődött hajó roncsa sokakat vonz, akárcsak a sziget partszakaszán három helyen is nagy számban megtalálható kék barlangok sora. Ráadásul az ilyen kirándulások már csak a hajóskapitányok miatt is élményszámba mennek: lehet, hogy az éttermekben holland, angol és albán személyzettel találkozunk, de a hajók legénysége szinte garantáltan görög (ez még a buszsofőrökre is igaz). Az angol és holland személyzet nagy számának oka prózai: a két országból rengeteg turista érkezik ide.

Szervezett túrák keretében bejárhatjuk a szigetet, ahol szinte minden településhez valamilyen legenda fűződik. Marieszben például Mária Magdolna is járt i. sz. 34-ben, de van hatszáz éves platánfa vagy kétezer éves olajfa is itt, nem is beszélve a sziget védőszentje, Szent Dénes máig tett csodáinak emlékei­ig.

A szomszédos Kefalóniára vagy a kontinensre, egész pontosan Olimpiába is eljuthatunk. Utóbbi túrák a buszozást is kedvelőknek ajánlottak: bár Kefalónián csodaszép a Drogarati-cseppkőbarlang és a Melisszáni-barlangtó, sokat kell utazni értük. Autóval érdemes felkeresni Zákinthoszon Xigia kénes vizű tengerpartját vagy Mikrosz Agioszt, a helyiek kedvenc strandolóhelyét. És persze találjunk kedvenc tavernát, görög ételt és zenét, partszakaszt meg hajót, és élvezzük az arcunkba fújó sós illatú szelet.

Földrengés

A Cameo sziget Zákinthosz­ról vált le 1953-ban. Tulajdo­nosa ma nappal bárt, éjjel diszkót üzemeltet itt, a belép­ti díj 4, illetve 8 euró. Laganasz és Agiosz Szosztisz közt találhatjuk, pontonhí­don közelíthető meg.

Oda kell figyelni a közlekedésre

Gyalogosan is figyeljünk oda, de hatványozottan igaz ez, ha
járművet bérlünk. A be nem kötött biztonsági öv balesetveszélyes és drága mulatság is: több száz eurónk bánhatja, ha a rendőr megállít. Motoron, robogón a sisakot mindig tegyük fel, és ne csak azért, mert ez is pénzbírsággal sújtható: sok a szerpentines, be nem látható útszakasz. A helyi buszjáratok görögösen kiszámíthatatlanok: ha időre megyünk, vagy biztosan vissza akarunk jutni valahova, taxizzunk vagy béreljünk járművet.

Zákinhoszról

Pénznem: euró

Belépés: Görögország a schengeni övezet része, útlevél helyett elegendő az új típusú személyi igazolvány is

Éghajlat: július és augusztus a legforróbb, csapadékra
ekkor ne számítsunk. Magas faktorú naptejünket semmiképp se hagyjuk otthon!

Ételek, italok

A tavernák némelyike felszámol szervizdíjat a terítésért, a kenyérért és a vajért. Ezért ha olyan elő­-ételt vagy desszertet hoznak ki, amit nem kértünk, tisztáz­zuk, hogy ajándék-e: előfordulhat, de lehet, hogy felszámítják. Röviditalt, főként ouzót is kaphatunk ajándékba étkezés végeztével, a hotelünk bárjában vagy egy diszkóban, ha sokat fogyasztottunk.

A görög ételek megérnek nem is egy misét: a görög saláta sok lilahagymával és fetával készül, a bárányhús, zöldségek és szintén feta házasságából születő, kemencében sülő kleftiko látványos körülmények közt érkezik az asztalokhoz. A hamisítatlan görög muszaka, a csirkéből, sertésből egyaránt készülő szuvlaki, a fokhagymával gazdagon ellátott tzatziki vagy egy adag kakukkfűmézzel nyakon öntött görög joghurt bármikor a nap csúcspontja lehet. A gyantás ízű retsina a borkülönlegességek egyike, bár mi a mazsolabort szívesebben kínáljuk, ha épp nem ouzóra szottyan kedvünk.