Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása áll a program középpontjában. Skóciában mivel foglalkoznak?
– Ahhoz, hogy erről beszéljünk, először a brit klímanagykövetek munkamódszeréről kell szót ejteni. Angol, skót, walesi és ír nagyköveteink is vannak, és úgy döntöttünk, hogy ahelyett, hogy területi alapon osztanánk meg a munkát, inkább projektek szerint alakítunk csoportokat. A négy irány kiválasztása nem volt egyszerű munka, mivel többen is nagyon elkötelezettek voltak abban az irányban, amit a legérdekesebbnek tartottak, és különböző területekről is érkeztünk. Az a csapat, amelyikben én dolgozom, a Light Brigade nevet viseli, és az energiamegtakarítás módszereivel kapcsolatos oktatással foglalkozunk.
Skóciának nagyon ambiciózus céljai vannak az energiamegtakarítással kapcsolatosan, de ezeket nem fogjuk tudni elérni, ha az emberek szokásait nem tudjuk megváltoztatni. Mi a nagyvállalatokra koncentrálunk, arra próbáljuk meg rávenni őket, hogy éjjelente ne hagyják égve a villanyt feleslegesen, ne maradjanak bekapcsolva az elektromos készülékeik. Reméljük közben azt is, hogy azoknak a személyes szokásai is megváltoznak, akik hallanak róluk. A további projektek közösségi szinten, illetve az oktatásban valósulnak meg.

Mennyire nehéz a nagyvállalatokat ilyesmire rávenni?
– Egyáltalán nem egyszerű vállalatokkal dolgozni addig a pontig, amíg nem nyerjük el a bizalmukat. Nem szabad prédikálni nekik: a megoldás részének kell hogy érezzék magukat, és nem a problémának. Mi ötleteket kínálunk ahelyett, hogy csak azt hajtogatnánk, mit nem szabad csinálni.
A vállalatok vezetőinek motivációja kétféle lehet: pénzt akarnak csinálni, vagy pénzt akarnak megtakarítani. Ha éjjel nem égnek náluk a lámpák, azzal pénzt takarítottak meg, sőt, ha ezt jól kommunikálják, végső soron még kereshetnek is vele. Nem előírunk, hanem tanácsolunk, megoldásokat kínálunk, ráadásul olyanokat, amelyek pénzbe sem kerülnek.

Nehéz hatni a britekre, ha a klímakérdésekről van szó?
– Lassan változnak, de ugyanúgy fognak ezek a szokások is megváltozni, mint mások. Ma az a norma, hogy biztonsági övet viselünk, vagy hogy itt már nem dohányzunk az épületekben, pedig édesapám még esküdözött, hogy nem köti be az övet, és pár éve minden kávézóban dohányoztak az emberek. A rossz szokás olyan, mint egy kényelmes ágy: könnyű benne lenni, de nehéz kimászni belőle. Pedig gyors változás kell ahhoz, hogy ne kerüljünk nagyobb bajba, ugyanakkor senki sem változik meg egyik napról a másikra.

Hogyan, kiknél lehet a leggyorsabb változást elérni?
– A gyerekek, a következő generáció oktatása a témában nagyon fontos. Már az általános iskolában kell foglalkozni ezzel, a gyerekek rossz szokásait itt kell megszüntetni. Ez működik, viszont nincs annyi időnk, hogy megvárjuk, míg ennek a generációnak a gyermekei dönthetnek majd.
A jelenlegi gazdasági helyzet még jól jöhet a klímaváltozásnak, mert mindenki pénzt akar megtakarítani, és kevesebb energia felhasználásával, autózás helyett sétával vagy a házak jobb szigetelésével pénzt lehet megtakarítani.
A legfontosabb dolog azonban az, hogy mindenki elhiggye: most kell cselekedni. A felmelegedés miatt a tengerszint magasabbra kerül, és ez tragikus lehet, de ebben az országban nagyon sokan vannak, akik csak arra gondolnak, hogy a felmelegedés csak jól jöhet a brit időjárásnak! Mi itt relatíve biztonságban vagyunk, a legrosszabb dolgok nem velünk történnek majd, de ez nem ment fel semmi alól.

Hazánkban is aktívak
A magyar nagykövetek létrehoztak egy klímairodát Gödöllőn,
a karbontudatosság témájában ingyenes kiadványt készítettek, sok eseményen vesznek részt, és egyesületet is alakítottak. Te­vé­kenységükről ezen az oldalon olvashatnak. Ügyvédek, környezetvédelmi vállalkozók, tanulók, újságírók és PR-szakemberek is vannak a brit nagykövetek között.