A végleges statisztikai adatok nélkül is az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a növekmény a 2000-es évek elején Kárpátalján javulásnak indult demográfiai mutatóknak tudható be, ami Kárpátalján egybeesett a több mint egy évtizedig tartó kivándorlási hullám csökkenésével is.

A Kárpátalja hetilap által megkérdezett iskolavezetők beszámolói szerint településenként átlagosan legfeljebb 1-2 család dönt úgy, hogy magyar helyett ukrán osztályba íratja gyermekét - sokszor még akkor is, ha ehhez a helyi oktatási intézmény helyett a környező települések valamelyikének iskolájába kell járnia az apróságnak. A falunkénti 1-2 gyermek azonban több mint tíz százalékos gyermekveszteséget jelent a magyar nyelvű iskolák számára, mivel a kistelepülések iskoláinak osztályaiban a létszám az utóbbi években többnyire inkább a tízhez van közelebb, mint a húszhoz.

A lap által közölt táblázatból kiderül, hogy például a szürtei (Szjurte) középiskolában az idén 10 elsős kezdi meg tanulmányait a magyar tagozaton, míg tavaly csak öten iratkoztak be az első osztályba. A munkácsi 3. számú középiskolában a tavalyi 42 helyett az idén 49 magyar elsőst tartanak számon. A nagyszőlősi (Vinohragyiv) Perényi Zsigmond Középiskolában nyolcról 17-re nőtt az elsősök száma, az ungvári Dayka Gábor Középiskolában pedig 28-ről 48-ra. Ugyanakkor a tiszaújlaki (Vilok) Széchenyi István Középiskolában 16-ről 12-re, a beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában pedig 41-ről 28-ra csökkent az elsősök száma.

A beiratkozási létszámmal internetes oldalán szintén foglalkozó Kárpátaljai Igaz Szó című ukrajnai napilapnak örömteli változásokról számolt be Ambrus Pál, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökségi tagja, a Técsői (Tjacsiv) Református Líceum igazgatója. A Felső-Tisza-vidék minden magyarlakta településén indulnak első osztályok, így Huszton és Gyertyánligeten is. E két településen az előző tanévben érdeklődés hiányában nem indult első osztály, ám az idén sok szülő döntött úgy, hogy magyar iskolába íratja be gyermekét.