Itt van a török az ország közepén, de már a Habsburgok ellen is megpróbálunk fellépni; két egymással is hadakozó magyar állam létezik egyszerre, miközben az ország középső része – Buda székhellyel – a Török Birodalom része.

Ezek a hétköznapi élményei több egymást követő generációnak abban a szomorú korban, amelyet a Magyar­ország története sorozat szerdán megjelent tizedik kötete, a Romlás és megújulás (1606–1703) ábrázol.

Végvári harcok a törökkel, a falvak kétfelé is adóznak, egy-két békés évtized után újabb és újabb véres háborúk, átvonuló, pusztító hadak. Így éltek eleink, „két pogány közt”.

ez a kor a reformáció korszaka is: gyorsan protestánssá lesz az ország nagyobbik része – de erre érkezett a katolikus egyház válasza, az ellenreformáció.

Pázmány Péter esztergomi érsek – aki egyébként maga is reformátusnak született – a jezsuiták módszerét követve előbb a fő-urakat térítette vissza a katolikus vallásra, hisz tudta, hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását.

A XVII. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt protestáns. Páz­mány az oktatást és a nevelést is felhasználta. A bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. 1635-ben Nagyszombatban pedig egyetemet alapított – az első „stabil” magyar egyetem 1777-ben költözött át Budára, mai utóda az ELTE.

A korszak végén a Habsburg Birodalom egyesített erejével sikerül kiűzni a törököt a történelmi Magyarországról, de ezért nagy árat fizetünk. A 15 éves hadakozás összességében legalább annyira maradandó nyomot hagyott a Kárpát-medence településhálózatán, lakosságán és anyagi javain, továbbá társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésén, sőt, etnikai képén, mint a 16–17. század fordulójának hosszú török háborúja.

1683-tól másfél évtizeden át szinte a teljes ország életét a rendszeres hadi-adó, katonai beszállásolás, fogatolás és erőszakos rekvirálás, valamint a török, tatár, császári-királyi hadak „felperzselt föld” taktikája jellemezte.

A szembenálló felek egyszerre több országrészben járó seregeinek évente történő felvonulása, teleltetése és pusztítása, majd a kirobbanó éhínségek és járványok (különösen az 1690–1691. évi pestis) a felszabaduló ország sok területén mind a lakosságot, mind a településhálózatot több ízben megtizedelték.

eközben elrohan mellettünk a világ: Amerikába fehérek tömegei áramlanak be, miközben dől az aranykincs Európába, Angliá­ban már polgári forradalmat vívnak, és egy új világ, a kapitalizmus veszi kezdetét a világ nyugati felén...

A független Erdély Aranykora

A másfél évszázadig fennálló másik magyar állam, az Erdélyi Feje­de­lem­ség aranykora erre az időszakra esett: Bethlen Gá­bor (1613–29) és I. Rákóczi György (1630–48) uralkodása a törökök kiűzéséig fennálló fejedelemség legszebb korszaka.

Fényes építkezések, gazdag kulturális élet, vallásbéke – ezeket köszönhették a Habs­burgok uralta Magyar Király­ság ellenében lavírozó erdélyiek a török függőségnek. Az erdélyi fejedelmek sokszor viseltek hadat Magyarország ellen; hadaik a törökhöz fogható pusztítást vittek véghez a magyar vidékeken.

Arra, hogy Erdélyből egye­sítsék a független Magyar­országot, esélyük sem volt. A törökök világosan tudomásukra hozták: „Bethlen Gábor, ha Isten adja, legyen magyarországi koronás király bátran, de Erdélyt mi Magyaror­szág­hoz soha nem engedjük, hogy bírja.”

Aztán mikor Erdély szabadulni igyekezett a török függésből, drágán megfizetett érte: az 1658-as büntetőhadjáratban tatár, kozák, török, moldvai és havasalföldi csapatok égették és rabolták végig a fejedelemséget – a gyönyörű rezidenciavárost, Gyula­fe­hérvárt is. Ekkor pusztultak el a fejedelmi síremlékek, a könyvtár és a levéltár.

Erdély függetlenségének a török kiűzése vetett véget – a fejedelemség 1690-ben közvetlenül a Habsburg-császárok kormányzása alá került, és nem csatolták vissza Magyarországhoz. Erre csupán 1867-ben, a kiegyezéskor került sor.

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.

1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.

2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!
Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.

• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu