A legfrissebb felmérések szerint Magyar­országon jelenleg is körülbelül százezer olyan betöltetlen álláshely van, amely jól képzett szakmunkásokra vár. A munkaerőpiac magasabb fizetésekkel, komoly karrierlehetőségekkel várja a hiányszakmákban a fiatalokat, egyéb motivációt nemigen tud nyújtani.

A szakmák presztízsét, főleg a kétkezi, nehezebb fizikai munkát (is) igénylőkét önmagában nem tudja visszaadni. Sok-sok programra, tájékoztatásra, a szülők és már az általános iskolások minél szélesebb körű informálására van szükség. A kormányzatnak már több olyan kezdeményezése, programja is volt (például az Út a szakmához program), amelyekkel a diákokat a hiányszakmák tanulására ösztönözték. A legfontosabb az volna, hogy alanyi jogon minden diáknak járhasson ösztöndíj arra az esetre, ha hiányszakmákat tanul, mert érdemes már a tanulás során is motiválni őket.

Pénz jár a hiányszakma elsajátításáért

2007-től létezik egy olyan szabály, amely kiegészítő pénzbeli juttatást ad azoknak a diákoknak, akik olyan szakképesítéseket szereznének, amelyek a régiójukban hiányszakmáknak minősülnek.

A munkaerőhiány nemcsak magyar jelenségnek minősül, Ausztriától Írországig a fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban is sokféle – főként anyagi – előnyökkel csábítják akár a magyar szakmunkásokat is ezekre a területekre.

Sok szakmára igaz az, amit egyre többen mondogatnak: az igazán jó szakmunkásaink már nyugat-európai országokban dolgoznak, itthon csak a gyengébbek maradtak. Ausztria például 50 szakma esetében munkaerő-piaci vizsgálat nélkül adja ki az engedélyeket.

A jó szakember aranyat ér: a hiányszakmák jegyzékét a minden régióban működő regionális fejlesztési és képzési bizottságok javaslata alapján határozzák meg.