Miközben a nemzetközi megállapodások keretében az említett térség országai 8 százalékos kibocsátáscsökkentésre tettek vállalást 2008 és 2012 között (az 1990 körüli szinthez képest), kibocsátásuk ennél a jelek szerint jóval nagyobb mértékben esik vissza. Lengyelországban például 2007-ben 29 százalékkal kevesebb szennyező gáz került a levegőbe az ipari tevékenység hanyatlása miatt, Lettországban pedig ez az arány az 50 százalékot is meghaladja.

Ezért ezek az országok azt szeretnék, ha a vállalás fölötti teljesítményüknek legalább egy részét későbbi kibocsátásukba az EU beszámítaná. Egy közép-európai diplomata arra is emlékeztetett a lapnak nyilatkozva, hogy a térségben jelentős beruházásokkal korszerűsítették a szennyező létesítményeket.

Az Európai Bizottság azonban - környezetvédelmi szervezetek támogatását is élvezve - ellenzi a tervet, mert attól tart, az veszélybe sodorhatja azt a vállalást, hogy az EU 2020-ra 30 százalékkal csökkenti teljes kibocsátását, ha más vezető világgazdasági szereplők is hasonló kötelezettséget vállalnak.

Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Lengyelország egyébként még tavaly az Európai Bíróság előtt megtámadta azt az elosztást, amelynek alapján Brüsszel úgynevezett szennyezési kvótát juttatott nekik a 2008-2012-es időszakra. Két ilyen beadvány ügyében - nyilván precedensértékkel - jövő héten hirdet ítéletet az uniós bíróság.