Ekkor uralkodott az első olyan Habsburg-király, akit nem kellett megválasztani: a magyar rendek két évvel Buda visszavívása után, az 1687–88-as országgyűlésen lemondtak szabad királyválasztói jogukról.

Így III. Károly (1711–1740) „automatikusan” trónra léphetett – amit aztán nő-ágon is továbbörökíthetett, a nevezetes Pragmatica Sanctio (1723) révén. Így lett Mária Terézia az uralkodónk – a királynő, aki tényleg gyakorolta hatalmát, és akit még életében „nagyasszonyának” tekintett az ország (1740–80).

„Életünket és vérünket” – ezzel a színpadias felkiáltással ajánlott segítséget a magyar nemesség az új királynőnek. Szüksége is volt rá, mivel Károly császár halála után biztosítania kellett a trónját, és az osztrák örökösödési háborúban a Habsburg-birodalom szétesése fenyegetett. A háborút túlélte Ausztria, és a császári cím is a „családban maradt” Mária Terézia férje, Lotha­ringiai Ferenc révén.

Haza vagy haladás? A magyar történelem évszázados, visszatérő kérdése. Mária Terézia a kiváltságaikhoz ragaszkodó magyar rendek ellenállása miatt 1765 után nem hívott össze országgyűlést, hanem az ország moderni­zálását célzó reformjait rendeleti úton léptette életbe.

Úrbéri rendeletében (1767) szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesúri kizsákmányolásnak. Oktatásügyi rendeletében (Ratio Educa­tionis, 1777) állami ellenőrzés alá helyezte az alsó és középfokú oktatást.

Fia, II. József radikálisabb volt: bevezette a szabad vallásgyakorlást (türelmi rendelet), kimondta a törvény előtti egyenlőséget és eltörölte a halálbüntetést. Csökken­tette a földes­úri bíróság hatáskörét, a birodalom hivatalos nyelvévé tette a németet.

A „felvilágosult despota” minden érdekcsoporttal szembekerült, így fenntarthatatlanná vált politikája – halálos ágyán ezért mindent visszavont, kivéve a jobbágy- és a türelmi rendeletet.

Lady Montagu 1717. január 30-i levele Magyarországról:
„Neszmély és Buda között a világ legszebb tájain utaz­tunk [...] kivételesen termékenyek voltak, de legna­gyobbrészt puszták és megműveletlenek, mert a törökök és a császár közötti háborúk és a még kegyetle­nebb polgárháború miatt [...] teljesen elnéptelenedtek. [...] Nincs a világon lehangolóbb, mint Magyarországon utazni, kivált, ha meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örvendett, és ma ilyen nagy területen embert is alig látni. Ilyen Buda állapota is.”

50 százalék alatt

Magyarország lakosságának megoszlása 1790-ben (%)
- Magyar 41,55
- Román 16,17
- Szlovák 10,68
- Német 9,98
- Horvát 9,56
- Szerb 6,85
- Ruszin 3,58
- Bunyevác, sokác 0,46
- Szlovén 0,33
- Egyéb 0,84

Erdély lakosságának meg­oszlása 1790-ben (%)
- Román 50,15
- Magyar 32,31
- Német 13,43
- Egyéb 4,11

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. Vigyázat, a kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek!

1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.

2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!

Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.
• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu