Merthogy – mint azt a Magyarország története sorozat újabb, 13. kötete megfogalmazza – Magyar­országon abban az időben óriási változások nem történtek. Sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem fejlődött lendületesen. Nem változott a jogrend, az intézmények, de még az uralkodó személye sem.

De mégis: valami megváltozott a 19. század első évtizedeiben – az ország átlépett egy olyan dinamikus, lendületes korszakba, amely végeredményben azóta is tart. A gyors változások és változtatások meg is gyötrik, és meg is örvendeztetik az embereket.

A nyugalmas, lassú változások kora soha nem fog visszatérni többé. A változások szele nyugatról érte el az országot. Az Angliában kezdődő ipari forradalomnak, azután a francia felvilágosodásnak is része volt ebben, de az igazi hatást az 1789-ben kezdődő nagy francia forradalomban találhatjuk meg.

Vajon mi is az a nemzet?

Mivel nagyon sokféle nemzet van, a „nemzet” szó pontos meghatározása lényegében nem is lehetséges – írja a Magyarország története sorozat szerdán megjelenő 13. kötete. A legáltalánosabb meghatározás szerint az azonos nyelvű, egy területen élő, közös kulturális (esetleg állami) örökséggel rendelkező népcsoport a nemzet.

De a belgákat is nemzetnek tekintjük, pedig két nyelven (flamandul és vallonul, vagyis hollandul és franciá­ul) beszélnek. A belgák gya­kori, gunyoros önmeghatározása szerint két dolog, a futballválogatott és a királyi család testesíti meg a belga nemzetet, egyébként a „belgák” nem léteznek.

Az írek általánosan használt nyelve az angol, mégis külön nemzetet alkotnak. De beletartoznak-e a skótok az angol nemzetbe? Vagy legalább a brit nemzetbe – ha létezik olyan?

Az egy területen élés nem jelent feltétlenül egy államba tartozást. Ma a Kárpát-medencében élő ma­gyarokat egy nemzethez tartozónak tekintjük, jóllehet több államban – de mégiscsak egy területen – élnek. A román nemzet tagjai viszont 1920-ig több államban éltek, ma is kettőben. A lengyeleknek 1795–1920 között nem volt államuk, de nemzetük léte kétségbevonhatatlan volt.

Az egyén oldaláról közelítve a nemzethez tartozás vállalás kérdése: melyik nyelven akarja, tudja leg­inkább kifejezni magát, hol kíván élni (ha választhat), milyen kulturális hagyománnyal azonosul. A legtöbb ember számára a nemzet nem „választás”, hanem kulturális örökség kérdése. „Anyanyelv” szavunk éppen arra utal, hogy milyen nyelven tanulta meg kifejezni magát.

A nemzet a modern korban, a 18–20. században jött létre a legelfogadottabb felfogás szerint. Persze nem előzmények nélkül. Nagy események, forradalmak, önvédelmi harcok szinte robbanásszerűen formálják a nemzetet. A nemzetek „államnemzetté” alakulása a 19. századtól a 21. század elejéig ment végbe. Ezért lett Európában egyre több a kisállam, mert a régebbi, több nemzetet összefogó keretek (legutoljára: Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Szov­jetunió) felbomlottak.

Ma már az is előfordul, hogy egy népcsoport válik ki – külön államot alkotva – az anyanemzetből. Erre példa Montenegró, amelynek lakói szerbek – de sokan már „montenegróinak” tartják magukat. Azokat a nemzeteket, amelyek több államba tagozódnak, „kultúrnemzetnek” is nevezhetjük. Ilyen 1920, a trianoni béke óta a magyarság is, amelynek azért van anyanemzete, a Magyar Köztársaság.

Afrikában még nem ment végbe mindenütt a nemzeti integráció, sokfelé a törzsi kötődések erősebbek, fontosabbak, mint bármi más. Még vitatottabb, hogy mi lesz a nemzetek jövője Európában.

A könyvsorozat:

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.

1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.

2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!
Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.

• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu