Az olasz konyha szakértője, Gianni mellett őket bíráló Bíró Lajosnak, a Bock Bistro séfjének neve arra jelent garanciát, hogy a modern magyar konyhaművészet remekeit is kiválóan ismeri majd a nyertes. És hogy mi tesz valakit mesterszakáccsá? Bíró Lajos ezt is elárulta nekünk.

Több gasztronómiai műsort is láthattunk az elmúlt hónapokban a kereskedelmi adókon. A Mesterszakács mitől lesz egyedi ezek közt?
– Remélem, hogy azért, mert ízlésformáló. Komoly verseny alakul ki benne, tényleg hiteles és valódi – szeretném, ha ezt a nézők elhinnék nekünk. Ha mindez látszani fog a képernyőn, annak nagyon fogok örülni.

Mennyire szorulnak rá a magyarok erre?
– Nagyon. Ahogyan a gasztronómiánk, úgy a gasztrokultúránk is el van maradva a világtól. A Mes-terszakács kapcsán megnéztem a műsor külföldi változatait, és arra jutottam, hogy akkora a különbség az emberek mindennapi étkezései, gasztronómiai műveltsége között, mint amekkora a külföldön csúcson levő séfek és a legjobb magyar séfek közt.
Nem ártana, ha ezen javítanánk egy kicsit, főként az alapanyagokban. Elképesztően sok alapanyaggal nem is találkozunk itthon, a magyar konyha tíz-tizenöt féle ételre szűkült le. Ha egy háziasszony ezeket el tudja készíteni, úgy érzi, az már elég is.

Sokak félelme, hogy fölösleges ismeretlen receptekkel próbálkozni, mert úgysem találunk meg minden hozzávalót a hazai boltokban...
– Ma már mindent meg lehet kapni, ha az ember utánajár, ráadásul minden szinten, kinek-kinek a pénztárcája szerint. San Francisco kínai negyedében láttam egy csirkeboltot, amit sosem fogok elfelejteni: volt három és huszonöt dollár közt sokféle áron csirke, mindenki ki tudta választani azt, ami neki való. Ez a folyamat itthon is elindult.

Az igényességet az éttermek vendégeinek vagy a séfeknek kell „kikövetelniük” a másik féltől?
– Szerintem a vendég amiért fizet, azt bátran kritizálja is. Minden kritikából lehet épülni. De formálni is lehet a vendéget – lassan, szépen, finoman, fokozatosan. Nem lehet ajtóstul rontani a házba. És amivel formálni akarok, annak nagyon jó minőségűnek kell lennie. A Bock Bistróban eljutottam oda, hogy szinte bármit megengedhetek magamnak – a legszélsőségesebb példa egy bárányfejleves volt sóskával, tejföllel savanyítva.

Mire számított a tizenkét versenyző tudását illetően?
– Túl sokra nem, mivel amatőrökről van szó. Elég jók, de voltak elkeseredett heteim a forgatás során. Nem minden jön össze nekik, azonban fejlődést lehet rajtuk látni.

Milyen respektje van Magyarországon annak, ha valaki mesterszakács?
– Nem akkora, mint amekkora kellene, hogy legyen. Aki elvégez egy tanfolyamot, az 99%-ban mesterszakács címet kap, ez szerintem probléma.

Külföldön sokkal nehezebb megszerezni a címet, komoly összegeket fizetnek ki a tanfolyamra, és körülbelül húsz százalék kapja meg a címet. Ott hiheteten nagy a respekt, de itthon is megmozdult már valami. Milyen ismeretek tesznek valakit mesterszakáccsá?
– Eszméletlen anyag- és technológiaismeret, fanatizmus, és szervezési készségének is kell lennie, valamint jól kell tudnia dolgozni az emberekkel.

A versenyzők közül hányban van meg a potenciál arra, hogy ilyen mesterszakáccsá váljon?
– Ha belefektetnek tíz-tizenöt évet, és akár pályamódosításra is hajlandók, akkor kettőben, esetleg háromban. De nem biztos, hogy közülük valaki nyeri meg a versenyt.