1848–49-ről úgy tudjuk: magasztos történet, de elbukott – ugyanakkor az áprilisi törvények révén mégis „győztünk”. És bár a függetlenségi harcunk vereséget szenvedett, és a Habs­burg-abszolutizmus visszavonta az eredményeket, a forradalom vívmányai az 1867-es kiegyezéssel lényegében megvalósulhattak.

Az áprilisi törvényekkel a középkori jellegű feudális állam helyett létrejött egy polgári állam, népképviseleti alapú országgyűléssel, sajtószabadsággal, Erdély újbóli Magyarországhoz csatolásával és a jobbágyrendszer felszámolásával. A jobbágyok a magyar társadalom 80 százalékát alkották, és az úrbéres szolgáltatások eltörlésével az általuk használt földek szabad tulajdonosaivá váltak. Eltörölték a lassan már évezredes papi tizedet és ősiséget, bevezették a közteherviselést.

A forradalom része volt egy európai forradalmi hullámnak – azonban az áprilisi törvényekkel legálissá vált, majd sikeres fegyveres ellenállássá változott, egyedül Euró­pá­ban. Csupán Orosz­ország segítségével lehetett legyőzni; és ekkora orosz hadsereg addig nem járt külföldön, még a napóleoni háborúkban sem. Ugyan­akkor a magyar közélet közel sem volt olyan „egységes”, mint ahogy azt az iskolai ünnepségeken láttuk – kezdve a nemzetiségekkel, akik szabályosan háborúba léptek ellenünk a Habs­burgok oldalán, foly­tatva a belső meghasonlásokkal. A Habsburg-ház trónfosztását Kossuth 1849. április 14-én, a debreceni Nagytemplomban nem is szavaztatta meg – mint a könyv írja, egy „inkább népgyűlésre emlékeztető ülésen” a képviselők közfelkiáltással, nem szavazással fogadták el –, és a tömeg elvette az esetleges ellenzők bátorságát.

A katonai vereség után jött a megtorlás: 1849. október 6-án Aradon kivégezték a forradalom 13 tábornokát, az aradi vértanúkat, Pes­ten pedig Batthyá­ny Lajos első magyar miniszterelnököt. A forradalom után a császáriak nem teljesítették a nemzetiségeknek tett ígéreteiket, ők is el kellett hogy szenvedjék a forradalom leverése utáni önkény­uralmi rendszert.

Fiatalok a történelemről Mi a legérdekesebb fejezete 48–49-nek?

Balla Gábor (22) főiskolás, Nyergesújfalu
Bár a törté­nelem nem volt a kedvencem, az 1848-as és 49-es eseményeket jól ismerem. A legérdekesebb talán a március 15-i forradalom volt. Későbbi jobb politikával talán maradandóbbak lehettek volna az eredményei.

László Zita (16) diák, Üröm
Csak annyira ismerem az eseményeket, amennyit az
iskolai töriórákon, az ünnepségeken megtudtam. Talán
a március 15-i pesti forradalom a legérdekesebb számomra, hiszen ekkor komoly véráldozatok nélkül érték el a cél­jaikat.

Budavári Bá­lint (21) főiskolás, Pilisborosjenő
Régebben utánaolvastam az 1848-as és 49-es eseményeknek, főként a hadászati vonatkozásai érdekeltek. A szabadságharc fordulópontjának is azt tartom, hogy a magyar seregek nem vették be Bécset, hanem visszafordultak Buda felé.

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek.
1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.
2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!
Kossuth Kiadó Vevőszolgála­ta, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.
• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu