A hírt kedden újságírók előtt megerősítette Vlagyimir Dmitrijev, a bank elnöke azzal, hogy a bank siettetni akarja a magyar kormánnyal folyó tárgyalásokat, és reményei szerint év végéig sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találni. Dmitrijev úgy vélte, érthető, hogy a VEB ki akar szállni, mivel a Malév tartozik neki több mint 100 millió euróval.

Arra a kérdésre, hogy a bank eladja-e a teljes, 49 százalékos részvénycsomagot, Dmitrijev annyit válaszolt: egyelőre arról van szó, hogy a magyar kormány kész a Malév részvényesévé lenni, a csomag nagyságát illetően pedig több változat került szóba.

Végül Dmitrijev a Malév-adósság esetleges átütemezésére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: a VEB kész az adósság törlesztése érdekében maximális kedvezményig elmenni, kivéve, hogy maga szenvedjen vesztességet. "Ide értem a kamatok megszabását, az esetleges moratóriumot és a futamidő átstrukturálását is. Nekünk az a fontos, hogy a társaság adósságterhe csökkenjen, és a Malév nyereségessé váljon" - mondta Dmitrijev és hozzátette,. hogy hasonló magatartást vár el a magyar kormánytól is, amellyel szemben a Malév adótartozásokkal bír.

A Kommerszant cikke szerint a magyar kormány a társaság részvénykibocsátással a Malév költségvetéssel szembeni adósságának egy részét átalakítja többségi részvénycsomaggá, s ezzel a VEB-nél lévő csomag kisebbségivé válik. A lap szakértőket idézve azt írta, hogy az üzlet kifizetődő lehet az orosz félnek: a VEB gyakorlatilag a megvásárlás pillanatától kezdve igyekezett megszabadulni a Malév-részvényektől, s ha a társaságot megszabadítják az adósságoktól, a kisebbségi csomagot reális pénzért el lehet majd adni.

A lap idézte a magyar pénzügyminisztérium vonatkozó közleményét. Érdeklődésére a VEB banknál is megerősítették az október 29-i tárgyalások tényét, de hozzátették, hogy eredményről majd akkor lehet beszélni, ha kormányszinten döntés születik.

A cikk emlékeztetett arra, hogy már alig néhány hónappal a VEB bank résztulajdonossá válása után szárnyra keltek az első hírek arról, hogy a bank szeretne megszabadulni a csomagtól. Konzultánsként a VEB az Aeroflotot hívta meg, de az a tavaszi vezetőváltás után elvesztette a projekt iránti érdeklődését, és májusban az Aeroflot javaslatára a VEB vezető testületei elé vitték a Malév-rész eladásának kérdését, de döntés nem született.

A Kommerszantnak sem a magyar pénzügyminisztériumban, sem a VEB-nél nem kívántak nyilatkozni sem a szóban forgó csomag nagyságáról, sem arról, mennyire értékelik, sem a tervezett üzlet részleteiről. A tárgyalásokhoz közelálló három forrás is közölte a lappal, hogy az Airbridge Zrt részvénykibocsátásáról van szó, s hogy ennek során a Malév költségvetéssel szembeni adósságainak egy részét, valamint a privatizáció során vállalt, nem teljesített kötelezettségeket - a Malévhoz közelálló források szerint mintegy 170 millió euróról van szó - részvénycsomaggá alakítják, s ezzel az Airbridge jelenlegi részvényesei, Költő Magdolna és a VEB tulajdonrésze kisebbségivé zsugorodik. A részvénykibocsátást a magyar Eximbank garantálja, s eredményeként a magyar kormány a Malév többségi részvényesévé válik, a VEB pedig kisebbségi tulajdonos lesz.

A lap VEB-hez közelálló forrásai szerint a bank ezt nem ellenzi, ugyanis már mintegy 100 millió eurót költött a Malévra, és előnyös lesz számára, ha a válságban lévő légitársaság finanszírozását a magyar kormány vállalja. Egy a tárgyalásokhoz közelálló forrás viszont arra mutatott rá, hogy a VEB visszaszerezheti a már elköltött pénzét is, ha a része ugyan kisebb lesz, de a társaságot megtisztítják az adósságoktól.

Oleg Pantyelejev, az Aviaport ügynökség elemzője a lapnak úgy nyilatkozott: kétli, hogy a VEB hozzá tudna jutni a Malévra költött összes pénzéhez, de a sémának van értelme, mert jelenleg a MALÉV 49 százaléka gyakorlatilag nem ér semmit, de ha sikerül a társaságot pénzügyileg helyrehozni, már a 25 százalékos részt is reális értéken lehet eladni.