Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerint további gyökeres reformokra van szükség, mert ez lesz a kilábalás útja.

Kitért arra, hogy Magyarországon a termelést kell támogatni, "ne adjanak járulékcsökkentést egy marketing vállalatnak, jogi irodának, hanem kizárólag a termelő cégeknek" - javasolta Demján Sándor, aki szerint tíz évig még rossz helyzetben lesz Magyarország, és kizárólag a munka, a termelés, és a kisebb méretű állam segíthet rajta. A VOSZ ügyvezető elnöke továbbra is a feketegazdaság felszámolását sürgette, szerinte szükség van olcsó piacra, de az legális legyen.

Békesi László volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár a drasztikus reformok szükségességéről beszélt. Megjegyezte: eddig egyedül az adószerkezet átalakításában történtek változások, de a reform a többi területen elmaradt. Békesi László szerint a pénzügyi és hitelválság vélhetően lezárult. A reálgazdaság válsága közelít a mélyponthoz, 2010-ben enyhe fellendülés indulhat Magyarországon. Úgy vélekedett, hogy nem volt hiábavaló, amit a jelenlegi kormány végrehajtott az országban, ha a következő kormány idején már euróval lehet fizetni.

Chikán Attila volt gazdasági miniszter, egyetemi tanár, a VOSZ gazdasági bizottságának elnöke a magyar gazdaság problémáinak gyökereit a közszférában és az elmúlt 20-30 év pénzügyi terrorjában látta. Hangsúlyozta, hogy értékteremtésre kell koncentrálni, ez az üzleti szféra és a kormányzat együttes feladata. Kádár Béla akadémikus, volt külgazdasági miniszter szerint az ország vezetésétől függ, hogy milyen a vállalkozók sorsa. Úgy vélte, még nem vagyunk túl a válság nehezén, és megjegyezte: akkor lehet a munkahelyek számát növelni, ha a GDP legalább évente 2,5 százalékkal nő. Az alacsony aktivitás nemcsak foglalkoztatáspolitikai probléma, hanem oktatási, képzési is.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a gazdaság hibái a közszférára vezethetők vissza. Hozzátette: az uniós támogatások a hosszan termelő beruházások helyett nem fenntartható helyekre, például szökőkutak építésére mennek. A forint árfolyamával kapcsolatban úgy vélte, a jelenlegi szint a legmegfelelőbb a vállalkozások számára, akár belföldre, akár külföldre termelnek.

Oszkó: már látszik a pénzügyi stabilitás

A jelenlegi kormány már jelentős sikert ért el a pénzügyi stabilitás megteremtésében Magyarországon, amit a forint árfolyama és a jegybanki alapkamat szintje is egyértelműen jelez - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Vállalkozók Napja gazdaságpolitikai fórumán pénteken Budapesten. A pénzügyminiszter úgy vélte, a pénzügyi stabilitás mellett - ami versenyképességi kérdés - a foglalkoztatási szint növelése a legsürgetőbb az ország számára.

Rámutatott: a legfontosabb, hogy visszatérjen a befektetői bizalom Magyarország iránt, mivel a korábbi politika miatt az ország jelentősen eladósodott, gazdasági növekedésre viszont csak szerény mértékben volt képes, így nehezen finanszírozhatóvá vált. Nincs valós mozgástere a politikai vitáknak, mert a világ már kikényszeríti, hogy a magyar gazdaság ne térjen le a helyes irányról, a hibákért pedig komoly büntetéseket szab ki.

Oszkó Péter hangsúlyozta: a korábbi politika legnagyobb hibája az volt, hogy az egyre növekvő adósságot nem a gazdasági növekedésre fordította, és az eladósodás árát a vállalkozókra és az aktívakra terhelte. Súlyos versenyképességi hátránya az országnak az alacsony foglalkoztatás. Növelni kell a munkaerőpiacon az aktívak számát, és szakítani kell azzal a politikával, hogy a politikai pártok az inaktívak megnyerésével próbálnak szavazatokra szert tenni.

Az egyik legfontosabb feladat, hogy nagyobb arányba kerüljenek be a munkaerőpiacra az alacsony képzettségűek, valamint a pályakezdők és az évek óta munkatapasztalattal nem rendelkezők - vélte a pénzügyminiszter. Oszkó Péter elmondta: a kormány az adórendszer átalakításával csökkentette a foglalkoztatás terheit, és azt a fogyasztásra terhelte, így egy a foglalkoztatást segítő adórendszer jött létre.

Varga: pénzügyi programok is segítik a vállalkozásokat

A Széchenyi Kártya mellett további pénzügyi konstrukciók állnak a vállalkozások rendelkezésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) programjaiban - mondta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pénteken Budapesten, a Vállalkozók Napja gazdaságpolitikai fórumán.

Utalt arra, hogy a kormány meghosszabbította a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció kamattámogatását, amely az idén lejárt volna. Jövőre a Széchenyi Kártya kamattámogatása 1 százalék lesz. A gazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kormányzatnak és a gazdálkodóknak egyaránt van feladata, felelőssége az ország jövőjével kapcsolatban. A válsággal kapcsolatban Varga István az elemzőkre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy 10 százalékos világkereskedelmi csökkenés várható. Magyarországon is csökken a GDP, visszaesik a fogyasztás és a beruházás is.

A gazdasági miniszter úgy vélekedett, hogy a világgazdaságot az elmúlt nyolc évben jellemző dinamikus növekedés nem tér vissza azonnal, hanem helyette hosszan elnyúló, lassú növekedésre lehet majd számítani. Varga István felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben egyre inkább előtérbe kerül az anyag- és energiatakarékosság, a hatékonyság és a termelékenység növelése, a kutatás-fejlesztés, az innováció, és az klaszteres együttműködés.