Az egyetemek és főiskolák többsége számos felsőfokú szakképzési kurzusban érdekelt, sok esetben egy középiskolával együtt indítják el ezeket a tanfolyamokat.
Aki egyelőre nem érez magában elég spirituszt egy egyetemi felvételihez, az ezeken a képzéseken gyakorolhat, mi több, egyfajta előtanulmányt is folytathat a későbbi egyetemi kurzusaihoz, hiszen kreditpontokat is szerezhet akár, amelyet majd később beszámítanak az egyetemen.

Nem kell persze feltétlenül előszobázni, a legtöbben ugyan­is megpróbálkoznak egy alapképzésre bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.


Ezt megtehetik érettségi után, de akár egy vagy több elvégzett OKJ-s vagy felsőfokú tanfolyamot követően is. Amennyiben a felvétel sikeres, akkor az alapképzésen három év alatt BSc diplomát szerezhetnek, és ekkor újra egy nagy dilemma előtt állnak: kilépjenek-e a munkaerőpiacra, vagy pedig folytassák tanulmányaikat egy master szakon.

Azért is nehéz a döntés, mert nemigen lehet tudni, hogy a munkaerőpiac hogyan reagál majd a nagyobb számú alapdiplomás kiáramlására. Egyelőre még csak egy évfolyam végzett, tehát nincs mértékadó felmérés erről, és nem is lesz még néhány évig, amíg annyian nem lesznek a piacon, hogy komoly következtetéseket lehessen levonni.

Az bizonyos, hogy a fejvadászok és munka-erő-közvetítők már ma is nehéz éveket jósolnak a diplomásoknak, szerintük a piac már most telítődött, legalábbis sok szegmensében ma is igen nehéz munkát találni.

Ha a diák úgy dönt, hogy továbbtanul, akkor felvételizhet bármely egyetem bármely master szakára, amelynek a követelményeit teljesíteni tudja. Minden intézmény maga szabja meg ezeket a követelményeket, és a képzésekről is külön-külön kell érdeklődni. Az MSc-oklevéllel rendelkezők lényegesen értékesebbnek számítanak a piacon, speciális tudásukkal minden bizonnyal kapósabbak lesznek, mint a BSc-papírral állásra jelentkezők.