Egyhangúlag meghozott döntésével a testület egyben öt évre eltiltotta a politikától a Demokratikus Társadalom Pártjának (DTP) 37 vezetőjét, köztük a parlamenti mandátummal rendelkező Ahmet Türk pártelnököt és egy másik képviselőt. Megvonta az utóbbiak mentelmi jogát, és elrendelte a párt vagyonának elkobzását.

"Azért döntöttünk a DTP feloszlatása mellett, mert kapcsolatok fűzik a terrorszervezethez, és mert gyűjtőpontjává vált az ország egysége ellen irányuló tevékenységeknek" - indokolta az ítéletet Hasim Kilic, az alkotmánybíróság elnöke.

Az 550 fős török parlamentben összesen 21 parlamenti helyet birtokló DTP vezetői még az ítélet meghozatala előtt kilátásba helyezték, képviselőik inkább kivonulnak a parlamentből, minthogy pártjuk nélkül maradjanak.
Az alkotmánybírósági döntés alááshatja azokat a erőfeszítéseket, amelyek az utóbbi időben a szeparatista kurd erőkkel évtizedek óta zajló konfliktus politikai rendezésére irányultak. Az Európai Unió, amelyhez Törökország csatlakozni szeretne, korábban figyelmeztette Ankarát arra, hogy egy ilyen lépés sértené a kurd kisebbség jogait.

A fejlemény bizonyosan fokozni fogja a politikai feszültséget az országban, és elemzők szerint súlyos csapást mérhet a török pénzpiacokra, azok újranyitása után. A döntést pénteken már tőzsdezárás után hirdették ki, hatására azonban a zárás után gyengült a török fizetőeszköz, a líra, és megemelkedett az államkötvények hozama.

A Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök által vezetett, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az EU-tagságra törekedve az utóbbi időben azon fáradozott, hogy javítsa a kurdok nyelvi és kulturális jogait, s ezzel véget vessen az elmúlt negyedszázadban több mint 40 ezer ember életét követelő konfliktusnak.

Politikai elemzők attól tartanak, hogy a DTP betiltása a PKK megerősödésével jár majd, és aláássa a bizalmat úgy a demokratizálódás folyamatával, mint a kormány reformtörekvéseivel szemben.