Csók István (1865–1961) hosszan tartó népszerűségének egyik kulcsa kétségtelenül festészetének világos és közérthető volta. Fénytelített, színpompás képi világának visszatérő hősei imádott felesége és lánya, színtere a békés polgári otthon vagy a nyári
Balaton, kedvencei a kora ősz dúsan tarka virágai. Festészetének sokszínű formavilága nem öncélú stílusbűvészet, hanem érzékeny leképezése formakereső korának.
Kötött kifejezésmódját hamar felváltja a realizmus tiszta hangzata, hogy azt az ifjúkor melankóliáját
érzékenyebben kifejező szimbolizmus kövesse, a századelőn vérbő impresszionistaként kezdi újra, majd őt is megérinti
a modernizmus felszabadító hatása, végül élete derekán visszatér ahhoz a képi világhoz, amely egyéniségéhez, világnézetéhez leginkább illeszkedik, az impresszionizmushoz.

1907 az áttörés éve. Ekkor születtek azon kompozíciói, amelyek a modernizmust ötvözték a néprajzi motívum színességével.

Fordulatos stílusváltásai azonban sohasem lépik át a természetközeli ábrázolás határait. Ideológiailag semleges festészete sikeres a szá­zad­vég kiállítótermeiben, illetve a Horthy- vagy a Rákosi-érában is. Az ezredforduló multikulturális szemlélete számára Csók legizgalmasabb vonása „nemzeti modernizmusa”, azaz a nyugati újítás és a hazai hagyomány eredeti ötvözete.
(Részletek Révész Emese tanulmányából, a Csók István kötetből.)

Mesterek és stílusok

Csók visszaemlékezései szerint első három akadémiai évét jobbára a Sugár út kávéházaiban töltötte,
a legnagyobb művészi élményt pedig az jelentette számára, mikor a Műcsarnok kiállításán megpillantotta Szinyei Merse Pál Majálisát.
Akadémiai mestereinél lényegesen nagyobb hatást gyakorolt rá Hollósy Simon, aki elszántan bírálta az akadémiák konzervativizmusát, és az új művészet egyedüli forrásaként Párizst hirdette.
Hallgatva Rippl-Rónai Józsefre, Csók 1887-ben Párizsba érkezett, ahol két éven át az egyik népszerű magániskolában, a Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Párizs változatos művészeti kínálatában ekkortájt a szimbolizmus jelentette az újdonságot, de Csókot és társait inkább a plein air naturalizmus nyűgözte le.


Tények a festőről
Fontos dátumok
1886–1889 A Müncheni Képzőművészeti Akadémián és a párizsi
Julian Akadémián képezi magát.
1889 A Krumplitisztogatók a párizsi világkiállításon
szerepel.
1889–1902 Az útkeresés évei Budapesten, szimbo-
lista kompozíciókat készít.
1902 Ettől az évtől kezdi
a sárközi sokác népélet-
képeket festeni.
1903–1910 Párizsi évek.
1910 Hazatelepül Buda-
pestre.
1914 Gyűjteményes kiállítása nyílik a Műcsarnok-
ban. Ekkor készülnek
az első Balaton-képek.
1923 A Képzőművészeti Főiskola tanára, majd később rektora lesz.
1948 Megkapja a Kossuth-díjat.