A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat - tartalmazza az Ab közleménye.
Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot.
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak.
Az Ab - más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve - nyomatékosan rámutatott arra is, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes.
Az Ab-hez a vizsgált törvény kapcsán több mint félszáz indítvány érkezett. A testület hétfőn harmadszor tárgyalta a határozattervezetet, majd kedden folytatta a tanácskozást, és ezt követően hozta meg egyhangú határozatát.
50 milliárd forint bevételt várt a költségvetés a vagyonadótól
A törvény szerint eredetileg 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kellett volna adót fizetni. Ebből az Alkotmánybíróság az ingatlanok után fizetett adót kedden egyhangú határozatban alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.A vagyonadót először 2010-ben kellett volna bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kellett volna, először az szja-val egyidejűleg, a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig.
A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik.
Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna.
Az adó mértéke 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millióig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna.
Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban elmondta: a költségvetés ebben az évben 50 milliárd forint bevételt várt a vagyonadóból.
Szollár Domokos kormányszóvivő korábban rámutatott: a vagyonadó a korábbi szabályok szerint az adózóknak mindössze 5 százalékát érintette volna.
MSZP: az Alkotmánybíróság csak a vagyoni típusú adók egy részét törölte el
Az MSZP ismeri az Alkotmánybíróság (Ab) ingatlanadót eltörlő döntését, de annak indoklását még tanulmányoznia kell.A szocialista politikus közölte: részletesebb nyilatkozatuk előtt még tanulmányozzák az Ab részletes indoklását. Felhívta arra a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság csak a vagyoni típusú adók egy részét törölte el.
Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a vagyonadóból tervezett közel 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó István megismételte: erről korai lenne addig nyilatkozni, amíg szakértőik át nem tanulmányozták az Ab indoklását.
KDNP: dugába dőlt a a kormánynak a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése
A Kereszténydemokrata Néppárt örül annak, hogy nem csak az alkotmányosság, hanem a jog és az igazságosság is győzedelmeskedett - reagált Halász Zsuzsa, a párt szóvivője az Alkotmánybíróság keddi döntésére, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította az ingatlanadót.A szóvivő kiemelte: a kormánynak a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése ezegyszer "dugába dőlt".
Hozzátette: nincs kétségük afelől, hogy ehelyett kieszel majd valami mást a Bajnai-kormány, de remélik, hogy erre már nem lesz ideje.
Fidesz: kormány elbukott, a magyar emberek győzelmet arattak
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság (Ab) ingatlanadót eltörlő döntése világosan mutatja, hogy a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak.Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón arra szólította fel a kormányt, hogy "ne kezdjen el trükközni", fogadja el, hogy vereséget szenvedett.
Hozzátette: az Ab döntése világosan mutatja, hogy nem Magyarországgal, a magyar emberekkel van a probléma, hanem a kormánnyal; az ország azért nyújt rossz teljesítményt, mert rossz kormánya van, amely olyan elhibázott, igazságtalan és érzéketlen döntéseket hoz, mint az ingatlanadóval kapcsolatos törvény.
MDF: az ingatlanadónak csak helyi adóként van értelme
Az ingatlanadónak csak helyi adóként van értelme, ezt az adót az önkormányzatok bevételi forrásává kell tenni - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke kedden az MTI-nek.A politikus annak kapcsán reagált, hogy alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az ingatlanadót az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott egyhangú határozatával.
Az MDF a polgári demokráciák szokásos és igazságos adónemének tartja az ingatlanadót, de a párt elvetette azt a megoldást, amit a szocialista kormány kialakított - közölte Dávid Ibolya.
Mint mondta, az ingatlanadónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezzel kiváltható legyen a "kirívóan vállalkozás ellenes adófajta", az iparűzési adó.
Kiemelte azt is: az ingatlanadónak csak helyi adóként van értelme, ezt az adót az önkormányzatok bevételi forrásává kell tenni.
Az MDF szerint minden fajta ingatlant adózás alá kell vonni, tehát nemcsak a lakóingatlanokat, hanem az egyéb ingatlanokat is - mondta. Hozzátette: ennek oka, hogy ha egy ingatlan az adott település területén fogyasztja a fizikai infrastruktúrát, szennyezi a környezetet, akkor annak arányában hozzá kell járulnia a helyi lakosok közös szükségleteit fedező kiadásokhoz.
Az ingatlanadót a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan sávosan és progresszív módon lehet kialakítani, elkerülendő az adócsapdát, ami a bevezetett ingatlanadónak az arányos közteherviselést leginkább sértő sajátossága - hangsúlyozta az MDF elnöke.
Logikai játék a számokkal
