A tízpontos programot bemutató, hétfőn közzétett dokumentumban az is megfogalmazódik, hogy az illetékes hatóságok újabb vagy módosított törvényekkel, illetve szabályozással figyeljék az internetre felkerülő filmeket - az indoklás szerint - a kalózkodás kiszűrésére. A kormány újabb digitális technikával felszerelt mozik építésének támogatását ígérte a városok körzetében, a vidéki térségekben pedig a digitális vetítés lehetőségeinek megteremtését.
A moziüzemeltetőknek kiadott rendelkezés szerint azonban éves szinten a vetített filmek kétharmadának kínai gyártású produkciónak kell lennie. A Kínában érvényben lévő szabályozás szerint - amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többször törvénytelennek bélyegzett - évente csak húsz külföldi produkció forgalmazását engedélyezik a kelet-ázsiai országban.
Az elmúlt évben azonban mégis több hollywoodi film hozott tetemes bevételt a kínai piacon. James Cameron 3D-s Avatarja megdöntötte a mindenkori rekordot: a sci-fi bevétele január közepére már 103 millió dollárnál (20 milliárd forint) járt, amire még egyetlen Kínában bemutatott produkciónál sem volt példa.
Bár a kínai és a külföldi filmek bevételeinek egyensúlyára gondosan ügyelő kormány levette a 2D-ben vetítő mozik műsoráról az amerikai szuperprodukciót, a helyette vetíteni kezdett Konfuciusz című életrajzi film bemutató hétvégéjén mégis csupán - az előzetes várakozásokat alulmúló - 5,6 millió dollárt (egymilliárd forint) keresett a jegypénztáraknál. Kínában tavaly rekord összegért, 908 millió dollár (175 milliárd forint) értékben váltottak mozijegyet a nézők.
Li Jin filmrendező szerint a kormány programja éppen időben érkezett, mivel a kínai filmgyártás erőteljes felszálló ágba ért mind a produkciók minőségét, mind a mennyiségét tekintve. Li azonban úgy vélte, hogy az ország egyes területeinek filmgyártása és mozikkal való ellátottsága területén nagyon nagy különbségek mutatkoznak, amin segíthet a kormányprogram. Kínában egymillió lakosra hét filmvászon jut, míg az Egyesült Államokban 103.
Logikai játék a számokkal
