A kifizetetlen gázszámlák miatti viták, a gazdasági válság és a civakodó politikusok még leglelkesebb támogatóik, Lengyelország és a balti államok szemében is befeketítették az Ukrajnáról alkotott képet. Az öt évvel ezelőtti eufóriát a szomszédok körében józan realizmus vagy közöny váltotta fel, miközben Ukrajna arra készül, hogy vasárnap megválassza a „narancsszínű tiltakozások” által hatalomra jutatott Európa-barát elnök, Viktor Juscsenko utódját.

Az ukránok a narancsszínű forradalom másik vezéralakja, az azóta Juscsenko legfőbb riválisává vált Julija Timosenko kormányfő, illetve a távozó elnök 2004. évi ellenfele, a Moszkva támogatását élvező Viktor Janukovics volt kormányfő között választhatnak. Utóbbi választási csalása – és az országban uralkodó demokráciadeficit – váltotta ki 2004 végén a tömeges tiltakozásokat.

Húsz évnyi lemaradás?

– Kelet-Európában fásultság van Ukrajnát illetően. Nem túl nagyok a várakozások a választások kapcsán – mondta Jan Pieklo, a Lengyel-Ukrán Együttműködési Alapítvány elnöke. – Juscsenko megbízásból lengyel szakértők is dolgoztak, törvényeket dolgoztak ki, amelyek azonban soha nem valósultak meg. Ukrajna most a csőd szélén áll. Még ha minden jól alakul is, Ukrajnának húsz évre lesz szüksége, hogy elérje a lengyel fejlettségi szintet.

Öt évvel a narancsszínű forradalom után, amikor Lech Walesa volt lengyel és Václav Hável volt cseh elnök személyesen bátorította a tiltakozókat, a lengyel és litván elnök pedig részt vett a két tábor közötti közvetítésben, Ukrajna még mindig nem európai uniós tagjelölt. Kijev egykori szovjet „gazdája”, Moszkva világosan értésre adta, hogy nem fogadja el sem Ukrajna, sem Grúzia NATO-csatlakozását.
– Az EU nem kecsegtette kellőképpen Ukrajnát a narancsszínű forradalom után. Mondhattuk volna, hogy Ukrajna EU-tagállam lesz, de Németország és Franciaország mereven elutasító álláspontot foglalt el, és ezt az utolsó lehetőséget elmulasztottuk – vélte Pieklo.

Az új EU-tagországokban egyesek kevéssé nagylelkűek az általuk kaotikusnak tekintett keleti szomszéd iránt.
– Nagyon mély mentalitásbeli és kulturális különbségek vannak az ukránok és az EU-tagok között, amelyeket szerintem nem lehet áthidalni – vélte Nadina Ivanov 23 éves bukaresti PR-szakértő.

A gázügyön múlhatott a pozitív megítélés

A Kijevről mint megbízható partnerről alkotott kép akkor rendült meg, amikor a kifizetetlen gázszámlák miatt a tél kellős közepén leálltak az ukrán területen áthaladó vezetékeken át az európai partnereknek szánt gázszállítások.
Az ukrán GDP tavaly 15 százalékkal csökkent az acélexport összeomlása miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfüggesztette az Ukrajnának odaítélt 16,4 milliárd dolláros készenléti hitel esedékes részletének kifizetését, miután az elnök és a parlament megszegte a költségvetési kiadások visszafogására tett ígéretet.

Az Oroszország és az EU között fekvő, stratégiai helyzetben lévő 46 milliós lélekszámú Ukrajna továbbra is foglalkoztatja a szomszédokat. Kijev már tárgyal az EU-val kötendő társulási szerződésről. Az EU elfogadta a keleti partnerségi programot, hogy anyagi eszközökkel támogasson gazdasági és más projekteket a volt szovjetköztársaságokban, közöttük Ukrajnában. Lengyelország és Ukrajna közösen készül az 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére, bár továbbra is vannak kétségek, hogy Ukrajna képes-e lebonyolítani ilyen nagyszabású rendezvényt.

Ismét előtérbe kerülhet az uniós csatlakozás ügye

Az EU soros elnökeként 2011-ben Magyarország és Lengyelország várhatóan ismét előtérbe állítja Ukrajna hosszú távú EU-csatlakozási ambícióját. Politikai elemzők mindazonáltal kevés sikerre számítanak a további bővítéssel szembeni francia és a német ellenállás miatt.
– Az az érzésem, hogy az EU befolyása csökkenőben van Ukrajnában…, új politikákkal és kezdeményezésekkel kell előállnunk, mert Oroszország alapvetően minden háborúban nyerésre áll a térségben – véli David Král, a prágai székhelyű Európai Politikai Intézet igazgatója.

Ukrajna és Kelet-Európa nem szerepel az iráni és afganisztáni kérdés megoldásában Moszkva segítségére számító, az orosz-amerikai kapcsolatok „újraindításán” munkálkodó Obama-kormányzat prioritásai között.

Az EU nagyobb stabilitást vár az új elnöktől

Mindkét jelölt programjában szerepel ugyan az EU-csatlakozás, de európai szakértők szerint erre egyelőre nincs esély.
– A jelöltek mindent megígérnek, meg mindennek az ellenkezőjét is – panaszolta Amanda Paul, a European Policy Center (EPC) Ukrajna-szakértője. –Igazán csalódott vagyok, hogy az ukránoknak nincsen semmilyen választásuk – tette hozzá. A szakértő szerint az EU abban bízik, hogy az új elnök alatt politikailag stabilabbá válik az ország, de erre senki sem akar fogadni. Májusban önkormányzati választások lesznek, s ha az új elnök nem támaszkodhat egyértelmű többségre a törvényhozásban, akkor előre hozott parlamenti választásokat írnak ki.

– Megvan a veszélye egy újabb választási kampányévnek, amikor valójában semmi sem halad előre – sajnálkozott Susanne Niels, a Külkapcsolatok Francia Intézetének brüsszeli irodavezetője.

Ukránok tízezrei hagyták el az országot nyugat felé, a jobb élet reményében.
– Itt Lengyelországban lakásom, állásom van, az emberek tisztelettel bánnak velem. Otthon Ukrajnában a politikusok csak magukra gondolnak. Ukrajna soha sem lesz EU-tag –mondja Natalja, egy takarítónő, aki tíz éve él Varsóban.