Az amerikai politikus úgy vélekedett, Irán valójában semmit nem tett a nemzetközi közösség megnyugtatására, emiatt pedig több országnak fontolóra kell vennie, eljött-e az idő a szemléletváltásra (az iráni atomprogrammal kapcsolatos vita kezelésében). Gates szerint ha Irán úgy döntött, elfogadja a vele vitatott atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmak - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország - javaslatát, akkor arról az atomfegyverek terjedésének megakadályozása felett őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) kell tájékoztatnia.

A nyugati országok azt gyanítják, Teherán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik, amit Irán cáfol. A hatok egyelőre párbeszéddel szeretnék megoldani a vitát, de egymás között szankciók újabb - immár a negyedik - körének elrendeléséről is tárgyalnak.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök kedden közölte, országa kész előbb külföldre szállítani alacsony fokon dúsított uránkészlete egy részét, mielőtt megkapná az ennek ellenében ígért fűtőelemeket kutatóreaktora számára. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter pénteken a müncheni biztonságpolitikai konferencián pedig arról beszélt, hogy közel van a megállapodás a nagyhatalmakkal az uráncseréről.

A NAÜ még tavaly októberben javasolta, hogy Irán alacsony, 3,5 százalékos dúsítású uránkészletéből 1200 kilogrammot (ez a 3,5 százalékos dúsítású készletének mintegy 70 százaléka) küldjön külföldre, elsősorban Oroszországba, ahol ezt 20 százalékosra dúsítanák. Onnan Franciaországba szállítanák, ahol 12 hónapon belül fűtőanyag-rudakat készítenének belőle a teheráni kutatóreaktor számára. A NAÜ szerint mindezzel Irán bizonyíthatná, hogy kizárólag békés célú programról van szó.

Gates ankarai nyilatkozatában megjegyezte: Irán egyre több alacsony fokon dúsított uránt állít elő, ezért ha el akarja fogadni a NAÜ javaslatát, azt a lehető leggyorsabban meg kell tennie.

A NAÜ eredeti javaslata alapján olyan szint alá csökkent volna az iráni uránkészlet, amelyből az iszlám köztársaság már nem állíthatott volna elő nukleáris robbanófejhez szükséges, magas fokon dúsított uránt elegendő mennyiségben. Teherán nem fogadta el maradéktalanul a javaslatot, hanem javasolta, hogy az előirányzottnál hamarabb kapja meg a fűtőelemeket. Emellett Mottaki pénteken közölte, hogy országa maga akarja meghatározni, mennyi uránt cserél el a megállapodás keretében.

Ali Laridzsáni iráni parlamenti elnök - korábban nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló - a Mehr hírügynökség által szombaton idézett nyilatkozatában úgy vélte, a nyugati országok be akarják csapni Teheránt, mert valójában csak el akarják venni tőle dúsított uránját.