Mint Török Zoltán filmrendező elmondta, immár elterjedtnek számít a műfajban a játékfilmes eszközök, beállítások használata, ami érezhető minőségi javulást hozott.

A zsűri elnöke, Bálványos Huba képzőművész és Pölöskey István szerkesztő, zsűritag azonban hangsúlyozták: még mindig sok olyan alkotással találkoztak, amelyek érdekes témaválasztásuk ellenére elavult elbeszélői eszközöket, nem kellően magas képi és hangi minőséget alkalmaztak.
Török Zoltán beszámolója szerint a 36 nevezett munkából 7-et választhattak a versenyfilmek mezőnyébe, de akadt volna még néhány alkotás, amely befért volna ezek közé.

Sokszor nehéz volt elválasztani a műfaji határokat a tudományos-ismeretterjesztő és a dokumentumfilmek között, ezért időnként felmerül a filmszemlén, hogy egy összefont nem-fikciós kategóriát kellene létrehozni. Ez azonban hátrányos helyzetbe hozná az ismeretterjesztő filmeket - vélekedett Pölöskey István.

Mint Török Zoltán elárulta, a nevezett alkotások között számos portréfilm akadt, kevesebb volt a történelmi és a természetfilm. - Hiányoltam a műszaki ismeretterjesztő, hogyan készül? típusú munkákat, amelyek pedig igen népszerűek világszerte - jegyezte meg a rendező. Bálványos Huba elsősorban a művészettel foglalkozó alkotások számát kevesellte; mint mondta, már csak "egy-két megszállott" foglalkozik műfajjal.

- Sokan panaszkodnak a pénzhiány miatt, de szerintem a magyar tudományos-ismeretterjesztő film az aranykorát éli - vélekedett Török Zoltán. Mint kifejtette: a műfaj alkotói soha ennyi külföldi díjat nem hoztak haza, rengeteg dvd-t adnak el, fizetős mozielőadásokon vetítik munkáikat, és az internetes csatornákon akár százezres nézőszámokat érhetnek el.

Megfigyelhető ugyanakkor, hogy két-három alkotó, illetve műhely már elhúzott a magyar mezőnytől, ők valóban világszínvonalú műveket hoznak létre - fűzte hozzá a rendező.

Erősek az idei dokumentumfilmek

Erős volt az idei filmszemle dokumentumfilmes felhozatala; az alkotások kevésbé foglalkoznak a legégetőbb társadalmi problémákkal, inkább az volt a jellemző, hogy sok rendező tekintett vissza az elmúlt évtizedek történelmi eseményeire - hangzott el a 41. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes zsűrijének vasárnapi nyilvános ülésén.

A háromtagú zsűri - Erdélyi János zsűrielnök-rendező, Szalay Péter rendező és Varga Balázs filmesztéta - a versenybe került 30 dokumentumfilm közül többet is alkalmasnak tartott arra, hogy moziban, televízióban, külföldi fesztiválokon megállja a helyét. - Az elmúlt évekkel szemben a szocioportré háttérbe szorult, viszont üde színfolt volt, hogy legalább öt-hat olyan film versenyzett, amely hagyományos, egész estés produkció, és a témája a közelmúlt néhány évtizede, részben a rendszerváltás - emelte ki értékelésében Varga Balázs.

Mint elhangzott, ezek közé tartozik a moziban már sok nézőt hozott Puskás Hungary (Almási Tamás rendezése), a magyarok tömeges Amerikába vándorlását bemutató Hunky Blues (Forgács Péter alkotása), az amerikai magyarság identitáskeresését személyes hangvétellel ábrázoló Inkubátor (Pigniczky Réka filmje), a temesvári forradalom kitörésének történetét krimiszerűen elmesélő Drakula (rendező: Szőczi Árpád), valamint Papp Gábor Zsigmond alkotása, a Kelet-nyugati átjáró, amely azt idézi fel, hogyan szűnt meg a vasfüggöny 1989-ben a magyar-osztrák határon.

Szintén kedvező kritikát kapott a zsűritől az egyház és az ügynökök viszonyáról szóló Hitvallók és ügynökök (rendező: Petényi Katalin), illetve Gulyás Gyula filmje, az ügynöktémát személyes felismerés alapján bemutató Idézés. Szalay Péter az értékes alkotások közé sorolta a miskolci Avas pinceházait és a különös hangulatú környéket bemutató Bádogvárost, a Palimpszeszt című alkotást, amely a sztálini terrornak áldozatul esett filozófusról, Gusztav Spetről és eltüntetett életművéről szól, valamint Mészáros Antónia alkotását, a Megtagadvát, amely Bogdán Árpád filmrendező családkeresését mutatja be.

Bár Pesty László dokumentumfilmje, a 2006. október 23-iki eseményeket ábrázoló Megsebzett ünnep Erdélyi János értékelése szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb szégyenéről szól, a zsűrielnök szerint "a téma ábrázolásának kicsit összetettebb formája jobb lett volna". A zsűri nyilvános értékelésén felszólalt Durst György rendező-producer, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) újonnan felállt kuratóriumának tagja. Mint mondta, nem tudja elképzelni, az MMKA a jövőben úgy adjon pénzt dokumentumfilmekre, hogy a televíziós sugárzás nincs biztosítva.

Ugyanakkor - tette hozzá - a kulturális kormányzatnak is be kell látnia, hogy a sugárzástól jórészt elzárkózó tévék jelenlegi magatartása mellett nem igazán lehet dokumentumfilmet készíteni. Durst György egy dokumentumfilmes szakmai tanács létrehozását, illetve az egész műfajt képviselő szakember kijelölését szorgalmazta.