Mindenki annyi helyre jelentkezik, amennyire akar – persze pluszpénzért –, ám csupán egyetlen helyre vehetik fel. Érdemes tehát meggondolni, ki milyen sorrendet jelöl meg, nehogy hátrébb szoruljon egy inkább vágyott intézmény – bár a sorrendmódosításra még lesz lehetőség.
Az érettségi vizsgákra külön kell jelentkezni, bár a határidő itt is február 15. Ne tévesszen meg senkit, hogy az érettségi és a felvételi vizsgák sok esetben egybeesnek: két külön folyamatról van szó, két külön „bemenettel”, vagyis jelentkezéssel.
Suliválasztás
Mit mérlegelnek a leginkább a diákok, amikor egyetemet, főiskolát választanak?
- Adjon színvonalas, piacképes diplomát az intézmény.
- Milyenek az egyetemen a hallgatói juttatások.
- Jók-e ott a nyelvtanulási lehetőségek.
- Milyen a diákélet az adott egyetemen, városban.
Forrás: az Európai Ifjúság Kutató felmérése, 2009. december.
Az érettségi vizsgára külön kell jelentkezni
Azon érettségizők számára, akik középiskolások, a suli ad ilyen jelentkezési lapot – ebben az esetben csak ez a lap érvényes. A többiek letölthetik az érettségi jelentkezési lapot az Oktatási Hivatal honlapjáról is, de figyelmesen olvassák el a tájékoztatókat.
A felsőoktatásba jelentkezők ne feledjék a döntés előtt, hogy megjelent a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok hivatalos kiegészítése: ezekben új szakok, pontosítások is szerepelnek. Vannak olyan szakok is, amelyeket visszavontak az intézmények.
99 000 elsős kezdte meg ősszel tanulmányait az általános iskolákban – miközben 108 523 elsős volt a felsőoktatásban. 12 év múlva lesznek gondok...
Tavaly sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így ezeken a képzési területeken feltöltötték a keretszámokat.Idén is 56 ezer államilag támogatott férőhely van
a felsőoktatásban; tavaly a három szakaszból álló felvételi eljárásban (keresztféléves, „normál” és pótfelvételi) 143 813 jelentkező volt. A felsőoktatási intézmények összesen 108 523 hallgatót vettek fel.
Diákfélelmek
Mitől félnek a mai középiskolás diákok? Erről a témáról készített felmérést az Európai Ifjúság Kutató érettségi előtt állók részvételével.
- „Álomszakot” jelöl első helyen a többség, függetlenül a bekerülési esélyektől, majd második helyen célozzák meg a realitást
- A munkanélküliségtől fél a legtöbb diák, a megkérdezettek 92 százaléka. Sőt, leginkább azért is tanulnak tovább, hogy ezt elkerüljék: 88%-uk ezt jelölte meg a továbbtanulás fő okaként.
- Tudatos karrierépítésről a válaszadók 80 százalékánál beszélhetünk. A kutatásból az is kiderül, hogy a diákok nem tudják, milyen kvalitásokra van szükség bizonyos képzésekhez.
- Ki segít a döntésben? A szűk környezet szerepe felerősödött, a szülők és barátok véleményében a fiatalok 90 százaléka megbízik. A „külvilágban” viszont egyáltalán nem: a 18 évesek körében teljes bizalmi válság alakult ki a közszereplők iránt.



Logikai játék a számokkal

