A kerethatározat értelmében a rasszista gyűlöletre vagy erőszakra bujtogató, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. Büntetendővé kell tenni azt is, ha valaki "népirtás vagy emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény megtörténtét nyilvánosan helyesli, tagadja vagy azt ártalmatlanként állítja be".
Ennek a határozatnak az átültetése történt meg a magyar jogba az Országgyűlés hétfői szavazásával.
BELGIUMBAN a holokauszttagadást büntető törvényt még 1995-ben fogadta el a törvényhozás, egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Még a Flamand Blokk nevű szélsőjobboldali csoport is megszavazta, hogy kitörhessen a politikai elszigeteltségből, bár korábban saját soraikban fel-feltűntek holokauszttagadók.
A tilalom "a német nemzetiszocialista rezsim által a II. világháborúban elkövetett népirtás tagadására, jelentőségének lekicsinylésére, igazolására vagy elfogadására" vonatkozik, és az ilyen cselekményt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, valamint 2500 euróig terjedő pénzbüntetéssel rendeli büntetni.
FRANCIAORSZÁGBAN 1990-ben fogadta el a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében az 1945-ös nürnbergi perben megállapított definíció szerinti minden emberiségellenes bűntett vitatása vagy tagadása, így a holokauszté is, bűncselekménynek tekintendő.
A holokauszttagadás egytől öt évig terjedő börtön- és 45 ezer eurós pénzbüntetést von maga után. Feljelentés hiányában az ügyészség hivatalból indíthat eljárást.
Jean-Marie Le Pent, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökét holokauszttagadásért és egyéb gyűlöletkeltő megnyilvánulásaiért eddig közel harmincszor ítélték el pénz- illetve felfüggesztetett szabadságvesztésre.
NAGY-BRITANNIÁBAN a holokauszt-tagadást külön törvény nem bünteti, börtön fenyegeti azonban azokat, akiket faji gyűlöletkeltés címén idéznek bíróság elé, és előfordult már, hogy e törvényt holokauszt-tagadókra alkalmazták.
A brit jogszabályok hét évig terjedő elzárással rendelik büntetni a faji gyűlölet szítását, és a törvény hatálya az antiszemita uszításra is kiterjed.
Az egyik legnagyobb feltűnést keltő ügy tavaly nyáron zárult, letöltendő börtönbüntetésről szóló bírósági ítélettel. A leedsi koronabíróság az 51 éves Simon Sheppardra négy év tíz hónap, a 42 éves Stephen Whittle-re két év négy hónap szabadságvesztést rótt ki, azzal a váddal, hogy faji gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmakat terjesztettek az interneten. Az anyagokon egyebek mellett meggyilkolt zsidókról készült képek, etnikai kisebbségekből gúnyt űző karikatúrák, cikkek voltak láthatók és olvashatók.
NÉMETORSZÁGBAN a büntetőjog hatálya alá esik a holokauszt megkérdőjelezése, vitatása és tagadása. A bűncselekmény súlyosságától függően a minimális büntetés pénzbírság vagy 1 hónap börtön, míg maximumként 5 év börtön szabható ki.
A német jog szerint a holokauszt megkérdőjelezhetetlen történelmi tény. Aki ezt tagadja, súlyát kisebbíteni igyekszik, vagy a nácik által elkövetett bűncselekményeket helyesli, az a büntető törvénykönyv szerint népcsoport elleni uszítást követ el, és 5 évig terjedő börtönnel sújtható. A német vezetők az elmúlt években pártállástól függetlenül a leghatározottabban kiálltak a holokauszttagadás elutasítása mellett.
AUSZTRIÁBAN 1992 óta törvény tiltja a holokauszt "vagy más, emberiesség elleni nemzetiszocialista bűntett" megtörténtének nagy nyilvánosság előtti tagadását, kisebbítését, helyeslését vagy az igazolásukra való kísérletet.
A törvény kiterjed a náci eszmék és propaganda terjesztésének és a nemzetiszocialista jelképek használatának a tilalmára is. Büntetési tétele egytől tíz év, különösen súlyos esetben akár húsz év is lehet.
ROMÁNIÁBAN 2002 óta érvényben van egy olyan jogszabály, amely tiltja a fasiszta, a rasszista és az idegengyűlölő szervezetek működését, valamint azok jelképeinek a használatát. A rendelkezés a háborús bűnösök kultuszának az ápolását is törvénytelennek minősíti.
Ezt előbb a román kormány fogadta el sürgősségi kormányrendelettel 2002-ben, s négy év múlva a parlament is jóváhagyta, a jogszabály így nyolc éve folyamatosan érvényben van. Romániában nincs olyan törvény, amely kifejezetten a holokauszt tagadását tiltaná.
SZLOVÁKIÁBAN a holokauszttagadás bűncselekmények számít, s akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ilyen tárgyú bírósági per azonban még nem volt, így nincs közvetlen tapasztalat arról, hogyan kezelnék az ügyet a taláros testületek.
CSEHORSZÁGBAN a holokauszttagadást már évek óta törvény tiltja, és bűncselekménynek számít. Bírósági ítélet nyílt holokauszttagadásért azonban még nem született. Ez a vád néhány neonácizmussal vádolt személy elleni perben azonban már felmerült.
Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN nem büntethető a holokauszttagadás az alkotmány első kiegészítése miatt, amely rögzíti a szólásszabadságot, politikai tartalomtól függetlenül.
Az alkotmány így a holokauszttagadók számára is jogot biztosít arra, hogy nézeteiket, propagandájukat kifejtsék és terjesszék, ez azonban nem kötelezi a médiát arra, hogy teret is adjanak nekik.
OROSZORSZÁGBAN nincs olyan törvény, amely tiltja a holokauszt tagadását, s olyan sem, amely a kommunista diktatúrák bűneinek tagadását tiltaná. Ilyen törvényről egyelőre vita sincs. A történelemhamisításokról és azok veszélyeiről sok szó esik, a témával magas szintű bizottság is foglalkozik, de elsősorban a Szovjetunió második világháborúban betöltött szerepével kapcsolatban.
Logikai játék a számokkal
