Genfi sajtóértekezletén Ordzsonikidze hangoztatta, hogy az ilyen kijelentések egy államfő részéről megengedhetetlenek a nemzetközi kapcsolatok keretein belül.

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint "nem a legalkalmasabb pillanatban hangzott el ez a szokatlan felszólítás, mert az unió nagy erővel dolgozik Svájccal, hogy diplomáciai megoldást találjon" a Líbiával kialakult válságra.
A francia külügyminisztérium szintén "elfogadhatatlannak" minősítette Kadhafi szavait, és leszögezte, hogy a nézeteltérést tárgyalásos úton kell rendezni. "Támogatjuk az EU elnökségének ez irányú erőfeszítéseit" - mondta egy szóvivő.

Kadhafi a saját állítása szerint azért hirdetett szent háborút, mert az alpesi országban megtiltották a minaretek építését. A kelet-líbiai Bengáziban mondott csütörtöki beszédében azzal vádolta meg az általa "istentelennek" minősített Svájcot, hogy lerombolja a mecseteket. Kijelentette, hogy azok a muzulmánok, akik üzletet kötnek Svájccal, hitehagyottak, szembeszállnak az iszlámmal, a Koránnal és Mohamed prófétával.

Szerinte "a Svájc, a cionizmus és a külföldi agresszió elleni dzsihád" nem jelent egyet a terrorizmussal, ellentétben az al-Kaida tevékenységével, amely "egyfajta pszichológiai betegség és bűncselekmény".

Az ügy gyökerei 2008-ig nyúlnak vissza, amikor egy genfi szálloda személyzetének bántalmazása miatt két napra őrizetbe vették Kadhafi egyik fiát. Líbia már eddig is számos megtorló intézkedéssel válaszolt az incidensre, a dzsihád meghirdetése csak az utolsó közülük. Bern részéről még nem hangzott el hivatalos reagálás.