Annyi biztos: diktatúra helyett ma szabadságban élhetünk, még ha ez gyakran nem is könnyű. Ma – talán a legszegényebbeket kivéve – mindenki „tarsolyában hordja a marsallbotot”, vagyis lehet belőle bármi, ha elég szorgos és kitartó; a lehetőségek nyitottak, ahogy a határok is.

Jelképes, hogy a szabad Magyar Köztársaság első államfője egy 56-os elítélt, Göncz Árpád volt. Magyarország ma végre a nyugati világ független, megbecsült tagja. A Rákóczi-szabadságharcban, 1848–49-ben és 1956-ban ezt szerették volna, ezért haltak meg eleink...

Kormányaink

Az új Magyar Köztársaság kormányai és kormányfői
a rendszerváltás után.

• 1990–1994 között az MDF–KDNP–Független Kisgazdapárt koalíció kormányozta az országot.

ANTALL JÓZSEF (1932–93)
Az új Magyar Köztársaság első miniszterelnöke. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE történelem–levéltár–magyar szakán tanult. 1956-ban a buda­pesti Eötvös-gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé választották. 1957-ben ezért többször letartóztatták, de nem ítélték el.

Előbb tanár, majd könyvtáros. 1964-ben az Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárba került; kutató, majd 1974-től igazgató. Az ellenzék tevékenységébe 1988-ban kapcsolódott be. 1989 nyarán az MDF egyik képviselője volt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. 1989 őszén az MDF elnökévé választották. 1991-től egyre súlyosbodó betegségével dacolva látta el kormányfői feladatát.

BOROSS PÉTER (1928)
Jogi tanulmányainak befejezése után a Fővárosi Tanács tisztviselője volt. Az 56-os forradalom alatti tevékenységéért rövid időre internálták. Szabadulása után a vendéglátóiparban dolgozott, 1965-től vezetői beosztásban. 1990-ben az Antall-kormány miniszterelnökségi államtitkára, majd minisztere. 1992-ben belépett az MDF-be, és Antall József 1993. decemberi halálától az 1994-es új választásokig a köztársaság miniszterelnöke. 1994 után az MDF egyik vezetője és országgyűlési képviselő; nemrég vonult vissza
az aktív politizálástól.

• 1994–1998: MSZP–SZDSZ koalíció.

HORN GYULA (1932)
Munkáscsaládból származik, és először műszerésznek tanult. Munkáskáderként a rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolára küldték tanulni, ahol 1954-ben szerzett diplomát.
Az 1956-os forradalom alatt előbb nemzetőr volt, majd decembertől karhatalmista. 1959-ben a Külügyminisztérium munkatársa, 1969-től 1985-ig az MSZMP KB Külügyi Osztá­lyának munkatársa, végül osztályvezetője. 1985-ben a Külügymi­nisztérium államtitkára, a Központi Bizottság tagja lett. 1989–1990-ben a Németh-kor­mány kül­ügyminisztere. Minisztersége alatt nyitotta meg hazánk az osztrák–magyar határt az NDK-s menekültek előtt. 1990 óta parla­menti képviselő. Ma súlyos betegen kórház­ban fekszik.

• 1998–2002: Fidesz–MDF– Független Kisgazdapárt koalíció.

ORBÁN VIKTOR (1963)
Székesfehérváron született és érettségizett. Az ELTE
Állam- és Jogtudományi Karán 1987-ben szerzett diplomát. 1983-ban részt vett a Jogász – 1988-tól Bibó István – Szakkollégium alapításában. 1988–1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjasa volt részben itthon, részben Oxfordban. Közben részt vett a Fidesz 1988. március 30-i megalakításában, amelynek egyik szóvivője és vezetője.

A Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál 1989. június 16-án elmondott radikális hangvételű beszédével, amelyben a szovjet csapatok kivonulását és mielőbbi szabad választásokat
követelt, országos hírnévre tett szert. 1989 nyarán és őszén részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásaiban. 1990 óta a Fidesz országgyűlési képviselője; a mai közvélemény-kutatások szerint 2010 tavaszától újra miniszterelnök lehet.

• 2002–2010: MSZP–SZDSZ koalíció, két választást is megnyerve.

MEDGYESSY PÉTER (1942)
A Marx Károly Közgazda-ságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1966-ban. Ezt követően a Pénzügyminisztériumban dolgozott egyre magasabb beosztásban. 1986–1987-ben pénzügyminiszter, 1987 végétől 1990 májusáig miniszterelnök-helyettes volt. Egyben 1987 és 1989 között az MSZMP KB tagja is. 1990-től 1996-ig különböző bankok vezetője, majd 1996–1998-ban a Horn-kormány pénzügy­minisztere volt. Ezután átmenetileg visszatért az üzleti életbe. 2002 nyarától 2004 őszéig hazánk miniszterelnöke, majd a kormány utazó nagykövete.

GYURCSÁNY FERENC (1961)
Pápán született, itt is érettségizett. A Pécsi Tanárképző Főiskola biológia–technika szakán, majd a Köz­gazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1988-ban
a KISZ KB egyik titkárává választották. 1990-től egy tanácsadó cég munkatársaként különböző cégek magánosításával foglalkozott, majd 1992 végén vállalatot alapított; többmilliárdos vagyonra tett szert. A politikába Medgyessy Péter főtanácsadójaként tért vissza. 2004-től 2009-ig miniszterelnök, közben egy választást is megnyerve.

BAJNAI GORDON (1968)
2009-től a „válságkezelő kormány” miniszterelnöke. A Közgazdaság­tudományi Egyetemen végzett. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, 2000-től a Wallis Rt. vezérigazgatója, 2003-ban az „év fiatal menedzsere”.

Könyvsorozat

1. A Magyarország története 24 kötetes könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása.
2. A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba.
3. Az újságárusoknál megvásárolhatja őket; két­hetente szerdán jelennek meg, áruk 1590 forint.
4. Elő is fizethet közvetlenül a kiadónál. Tel.: 1-225-8400, 225-8401, 201-9582, e-mail: kossuthvevoszolg@t-online. hu. www. kossuth.hu, www.metropolkonyvtar.hu.
5. Az utolsó kötet időrendi áttekintés lesz: Magyarország történeté­nek kronológiája március 31-én jelenik meg.