Az Európai Parlament egy tavaly májusban elfogadott határozatában a 2007-es évet az Esélyegyen-lőség mindenki számára európai évének jelölte. Ehhez a hangzatos névhez hangzatos célokat fogalmaztak meg Brüsszelben. Először is az esélyegyenlőséghez való jogra szeretnék felhívni az unió polgárainak figyelmét. Ezzel ugyanis sokszor még az érintettek sincsenek tisztában, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai nem ismerik a jogaikat, sőt azt sem ismerik fel, hogy adott esetben jogsértő módon utasították el őket például egy állásinterjún. Ennek persze az is oka, hogy a munkáltatók sincsenek tisztában a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó jogszabályokkal.

Ki mit vállal?

A második cél, amit megfogalmaztak a brüsszeli döntéshozók, a képviseletről indított vita vagyis hogy az egyes csoportok milyen formában tudnak részt venni az életüket érintő döntések meghozatalában. Ezen kívül a tematikus év további célja az elismerés fontosságának hangsúlyozása, tehát a többségi társadalomnak fel kell ismernie és el kell ismernie egy adott csoport hátrányos helyzetét, egymás másságát pedig tiszteletben kell tartanunk.

Az alapszerződés része

Bár az esélyegyenlőség évét kijelölő határozat tavaly született meg, a hat diszkriminációs indokot már az Európai Közösséget létrehozó alapszerződésben is meghatározták. Az európai jogvédők által gyakran idézett 13. cikkely szerint senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés fogyatékossága, etnikai hovatartozása, vallási meggyőződése, szexuális orientáltsága, neme vagy kora miatt. Tehát az elv mondhatni az unió egyik pillérét képezi, de gondoljuk csak meg, hogy megvalósulnak-e ezek hétköznapi életünk során. 
A szociális minisztériumban készült hazánk az évre vonatkozó nemzeti szintű programja is, amelyet tavaly decemberig kellett eljutatni Brüsszelbe. Az anyag a Nemzeti stratégia és prioritások címet viseli, készítésében részt vettek a különböző szakterületek kormányzati képviselői és civil szer-vezetek is. – Az esélyegyenlőség éve körül nagyon sok a félreértés – vélekedik Sík Endre Miklós, az SZMM-en belül életre hívott Esély Év 2007 Programiroda vezetője. – Ebben a tematikus évben egy tudatformáló, figyelemfelkeltő akció-sorozatot indítunk el. Lehetőség lesz különböző találkozók, események, információs, népszerűsítő és oktatási kampányok szervezésére, kutatások, tanulmányok készülnek majd.

Szétosztás

Sík Endre Miklóstól azt is megtudtuk: az EU összesen 15 millió eurót fordít erre a tematikus évre. Ennek az összegnek a felét osztják szét a 27 tagország és a három kapcsolódó ország között a lakosság számának megfelelően. Az összeg másik felét EU szintű kezdeményezésekre fordítják. Ha a tavalyi év végén leadott magyar programtervet elfogadják, akkor sor kerülhet az unió és a Nemzeti Végrehajtó Testület közötti szerződéskötésre, amelynek értelmében mintegy 260 ezer euró érkezik a brüsszeli kasszából a programban foglaltak végrehajtására. Ehhez a magyar állam mégegyszer ennyit rakott hozzá, így hazánkban összesen mintegy 130-140 millió forint jut az esélyegyenlőség évére. Bár így nézve az év költségvetése szűkösnek tűnhet – jegyzi meg a programiroda vezetője –, de ezt egyrészt további pályázati források is kiegészítik majd kifejezetten az EU-s célkitűzésekre szabva, illetve ehhez hozzájön még mindaz a kormányzati költségvetés, ami az év nélkül is az esélyegyenlőség megvalósítására áll rendelkezésre.

Gyakorlati megoldások

A gyakorlatban jól működő segítségre, a fogyatékos emberekre vonatkozó jogszabályok tényleges betartatására lenne szükség. Erre kellene koncentrálni ebben az évben – mondta el az esélyegyenlőségi év programjával kapcsolatban Czeglédiné Kovács Ágnes. Az 1990-ben Bice Bóca Alapítvány néven életre hívott szervezet vezetője gyakorlati szakembernek tartja magát, már nem hisz a konferenciák, szemináriumok dömpingjében. A sérült gyermekeket segítő civil szervezet vezetője nem is túl derűlátó. – Az elmúlt években történtek pozitív változások, mint a lakóotthonok, támogató szolgálatok létrejötte. Az új módosítások miatt (pl. normatívacsökkenés, civil fenntartókra vonatkozó megszorítások) ez az év a visszalépésé lesz. A támogató szolgálatok esetében ettől az évtől legalább 30 fogyatékos embert kell ellátni. Ezeket a szolgáltatásokat a súlyosan sérültek érdekében hozták létre, mert időigényes az ellátásuk. Ezzel a megszorítással a szolgálatok arra kényszerítik rá, hogy kifejezetten ezt a célcsoportot ne lássák el, mert különben nem tudnak eleget tenni a jogszabálynak – vélekedik Czeglédiné Kovács Ágnes.

Szolidaritás

Optimistább a jövővel kapcsolatban Szöllősiné Földesi Erzsébet. – Az európaiakban van egyfajta szolidaritás a fogyatékosok iránt, érzik, hogy a fizikai akadályok megszüntethetők – mondta a Mozgáskorlátozottak Budapesti Egyesületének elnöke, akitől azt is megtudtuk: tavaly nyáron egy felmérést készítettek az unió tagországaiban. A kutatásban arra keresték a választ, mit gondolnak az európaiak a hátrányos megkülönböztetésről. – Tízből nyolcan elismerték, hogy a fogyatékos emberek hátrányban vannak ép társaikkal szemben, kilencen pénzt is áldoznának a fizikai akadályok megszüntetésére — összegez Szöllősiné Földesi Erzsébet. Szerinte az akadálymentesítés elé nem az uniós polgárok, hanem a döntéshozók gördítik a legnagyobb akadályt. Elsőrangú kezdeményezésnek tartja az esélyegyenlőség évét Beata Olahova, a Roma Oktatási Alap munkatársa. — Az unió különböző országaiban korábban is voltak már hasonló jellegű kezdeményezések, azonban most először indult kapmány ilyen magas szintről — mondja Beata Olahova, aki úgy látja, hogy a Magyarországon élő romáknak nemcsak arra van szükségük, hogy megtűrjék őket saját országukban, hanem hogy el is fogadják őket saját valóságukban.
Ugyanakkor nem tartja a magyarokat kirekesztőnek, egyszerűen csak úgy látja, hogy nincs tapasztalatuk más kultúrák elfogadásában. – Nem ismerik az itt élő kisebbségek szokásait és kultúráját, így sok esetben viselkedésük előítéletes, melynek alapja a tudatlanság. – mondja Beata Olahova. A mosolygós fiatal roma lány szerint azonban Magyarország egész Európa számára jó példát mutatott az esélyegyenlőség terén, hiszen az Európai Parlamentben mind-össze két roma képviselő ül, Járóka Lívia és Mohácsi Viktória.