A Fokvárosi Egyetem páviánokat kutató részlegének vezetője, Justin O'Riain szerint az érett és lédús szőlőt termő területek igazi „aranybányát” jelentenek a majmoknak. A csapatokban nyomuló páviánokat zajkeltő eszközökkel és gumi kígyókkal próbálják távol tartani az ültetvényektől, főleg a szüreti időszakban – számolt be a Yahoo News internetes portál.
– Szegény páviánokat egyszerűen megőrjíti az érett szőlő – mondja O'Riain. A kíváncsi állatokat kifejezetten ingerli és vonzza a cukorral teli, lédús feszes bogyó – teszi hozzá a kutató.

A termelők szerint ráadásul válogatósak is a pimasz főemlősök, ugyanis kifejezetten az édes pinot noir fürtöket dézsmálják meg a legszívesebben, a merlot és a cabernet sauvignon csak másodlagos a preferencialistán. (Ez azért is bosszantó, mert a pinot noir egyébként is egy érzékeny fajta, ezért tud olyan kellemetlen lenni, ha adott évben hajlandó rendes termést produkálni, mégsem lehet bort készíteni belőle, mert a majmok megzabálják – a szerk.) Francois van Vuuren, a La Terra de Luc borászat (80 km-re található Fokvárostól) birtokigazgatója meséli, hogy azok a fürtök, amelyek a földön hevernek, biztosan savanyúak. A páviánok ugyanis csak a teljesen beérett, édeskés szőlőt eszik meg, pont azt, amiből jó bort lehetne csinálni.

Élelmet keresve hatalmas pusztítást végeznek

A páviáncsapatok évek óta fosztogatják a dél-afrikai szőlőbirtokokat, de még soha nem volt olyan súlyos a helyzet, mint idén. Mielőtt teljesen elítélnénk eme főemlősöket, azt azért érdemes megérteni, hogy milyen okok állhatnak a háttérben. Az utóbbi idők erdő- és bozóttüzei jelentősen lecsökkentették azt a területet, ahonnan a páviánok táplálékot szerezhetnek. A helyzetet tovább rontja, hogy a szőlőbirtokosok szintén a majmok élőhelyének kárára terjeszkednek.

Constantia (egyike a legjobb borvidékeknek Dél-Afrikában – a szerk.) szőlőtermő területein kb. 34.800 dolláros kárt okoztak a páviánhordák az elmúlt évben. A La Petit Ferme nevű birtokon különösen súlyos károkat okoztak a páviánok: a chardonnay-ültetvények terméséből három tonna veszett oda a majomhad „tízóraija” miatt. Ennek fő oka, hogy óriási területeken pusztított a tűz, felégetve a majmok élelemforrásául szolgáló növényeket. Mark Dendy-Young, a birtok vezetője egy személetes példával világított rá a szomorú eseményekre: általában 12-15 hordó chardonnay készül évente a birtokon, idén viszont összesen 3 hordóval sikerült előállítanunk. Szomorú időszak volt ez – teszi hozzá a szakember.

Érdekes látványt nyújt, amint a majmok behabzsolják a napon rothadó bogyóhéjat, és ettől szinte berúgnak. (Sokan emlékezhetnek még a Sivatagi show című filmre, ahol az alkoholos erjedésnek indult bogyók okoztak némi „labilitást” az állatoknál – a szerk.). Miután belakmároztak a héjból, tántorogva keresnek egy árnyékos helyet, hogy kipihenjék a fáradalmakat.

Szólnak a vuvuzelák

A januártól márciusig tartó szüreti időszakban komoly védekezés folyik a páviánok ellen. Néhányan a helyi fociszurkolók által előszeretettel használt tülköket, a vuvuzelákat is bevetik, amelyeket megfújva riasztó hangokat lehet megszólaltatni (legutóbb a dél-afrikai Konföderációs Kupa kapcsán hallhattunk ezekről a hangszerekről – a szerk.).

O'Riain szerint az elektromos kerítések sokszor nem tudják távol tartani a majmokat, mert azok vagy alul átássák magukat, vagy a fák ágairól átugorják az akadályt. Rendkívül okos állatok a páviánok, ugyanis keresik a kerítés gyenge pontjait. Nekimennek, és ha meg is rázza őket, másnap visszajönnek és megpróbálják újra.

„Biofegyver” és áldozati szőlő

Az is érdekes, hogy megszokott, napi ritmusban mennek portyázni, általában délelőtt 10 óra körül.
- Minden nap ugyanabban az időben jönnek. A birtokon dolgozó srácok ilyenkor próbálják visszaszorítani őket a hegyekbe, de néha nem sok sikerrel. A páviánok sokszor csak néhány métert távolodnak el a birtok határától, leülnek és várják, hogy mikor tűnnek el a zajongó emberek – meséli Francois van Vuuren. (Ebben egyébként rendkívül hasonlóak a seregélyekhez, amelyek egy idő után rájöttek, hogy a hangágyú csak egy nagy robaj, rövid ideig tart, aztán megszűnik – a szerk.)

Sakkie Lourens, a Cabriere birtok igazgatója a gumikígyókra esküszik. Azt mondja, hogy amióta kihelyezett egy csomó műkígyót, a majmok visszariadtak. Mások más módszerekkel próbálják visszaszorítani a hívatlan vendégeket. Ryno Reyneke, a Cape Chamonix birtok vezetője figyelő- és riasztórendszert telepített az ültetvényekre, hogy zajjal tartsa távol a majmokat. Megint mások a birtok határain kívül telepítettek „áldozati” szőlőt, hogy azt dézsmálják meg a páviánok, a rendes telepítések helyett.

A Fokvárosi Egyetemen azzal kísérleteznek, hogy a majomhorda egy-egy tagját megjelölik egy adóvevős nyakörvvel, amelynek segítségével nyomon követhető a csapat mozgása. Ha a birtok határánál portyázik a majomhad, az illetékes mobiltelefonjára egy sms érkezik: betolakodók a birtokhatáron. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy gyorsan reagálva elijesszék az éhes főemlősöket.

A kutatócsoport vezetője szerint nemhogy meg szűnne ez a probléma, de a páviánok területeit elvevő borászatok csak generálják a konfliktust. O'Riain szerint ahol hegyek vannak, ott páviánok is élnek. Minél több élelemszerző területet vesznek el az állatok elől, annál inkább élesedik a probléma.