– Van néhány különbség. A show-hoz olyasmit kellett létrehozni, ami tartósan képes működni, ezért elég erős anyagokból készült. A filmekhez elég, ha a forgatás idejét kibírják. A másik fontos különbség, hogy egy tévéműsorhoz vagy filmhez elég egy részt elkészíteni, mert az állat egésze nem fog közelről látszani, csak a láb vagy a fej.
Mi volt ebben a munkában a legnagyobb kihívás?
– Az, hogy járniuk kell. Őrülten pontosnak kellett lennünk munka közben. Azt tanulmányoztuk, ahogyan az elefántok mozognak, innen mintáztuk a dinók járását.
Mely részüket volt a legnehezebb megépíteni?– A nagyobb állatokkal volt sok gondunk a méret miatt. Van harmincméteres dinó is, és ennek is tudnia kell mozogni. Lényeges volt az is, hogy a bőr életszerű legyen. Négy kilométernyi anyagot tettünk a vázakra, szóval ez sem volt könnyű.
Van kedvence a fajok közül?
– Az Allosaurus. Sokat dolgoztunk vele, a mostani egy második generációs változat. Igazán erős nyakat kellett építenünk neki.
Mit gondol, az önök által ezeknél a dinóknál használt animatronics technika el fog terjedni a színpadon?
– Lehetséges, hiszen a közönség láthatólag
kedveli. Egy újfajta szórakoztatást tesz lehetővé a dolog.
Mi lehet ennek a technológiának a jövője?
– Ezt tévében és moziban nem használják már, hiszen számítógéppel bármit meg lehet már
csinálni. Nem várok rendezők telefonhívásaira –
de mint mondtam, újfajta szórakoztatást hozhat létre ez a technológia. Jelenleg a Dream Works-szel dolgozunk egy sárkányos show-n.



Logikai játék a számokkal

