József Attila ma is a legidézettebb költők közé tartozik, akinek kortársai tovább írják életművét - szólt a 105 éve született alkotóról budapesti szülőházánál vasárnap a költészet napja alkalmából rendezett megemlékezésen Rigó Béla költő, műfordító.

A Gát utcai József Attila-emlékhelyen elmondott ünnepi beszédében a József Attila Társaság (JAT) vezetőségi tagja az országgyűlési választásokra utalva emlékeztetett: a költő egész életében "kampányolt: szóval, tettekkel, vitacikkekben és versekkel", de nem pártok, hanem eszmények mellett. Ezt bizonyítja, hogy az egyetlen párt, amelybe József Attila belépett, ki is zárta őt.

Rigó Béla felidézte, József Attila örökségét a rendszerváltáskor "politikailag", majd egy évtizeddel később a posztmodern jegyében szerették volna leváltani, de nem tudtak mit kezdeni vele: változatlanul ő az legidézettebb magyar költő.
"Ettől függetlenül nehezebb volt az UNESCO-t rávenni, ismerjék el magukénak a József Attila-évet, mint valami hasonlót itthon elérni" - utalt a 2005-ben megtartott emlékév nehézségeire a JAT vezetőségi tagja.

Rigó Béla szerint azonban az ünnep lényege abban áll, mit üzen József Attila. Mint hozzátette, a költő életművéből számos ma is politikai aktualitással bízott idézetet lehet kiemelni ("Még nem volt olyan disznó, ki elájult, mikor meglátta a moslékos vályút" - említette a példák között), ezeket azonban nem érdemes "politikai Mórickaként" félremagyarázni.

József Attila életművének fontos kérdése volt a szabadság és rend problémája, és ez még ma is "gumicsont" Magyarországon - vélekedett Rigó Béla. Mint azonban megjegyezte, a költő fel is oldotta a dilemmát: "Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet" - idézett a Levegőt! című költeményből.

A JAT vezetőségi tagja szerint József Attila életművét a mai alkotók is tovább írják, számos költő az ő valamely verséből kiindulva tudja legjobban megfogalmazni saját gondolatait.
A megemlékezés során József Attila szülőházának falán koszorút helyezett el a JAT, a Magyar Írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Ferencvárosi Művelődési Központ; a IX. kerület polgármestere, Gegesy Ferenc délelőtt látogatott az emlékhelyre.

A koszorúzás után a Gát utcai épületben folytatódott Galkó Balázs nagyszabású vállalkozása: a színművész 10 órakor kezdte József Attila összes versének felolvasását az udvaron kialakított "szavalófülkében". A Márta István zenei kíséretével folyó maratoni szavalás várhatóan éjfélkor ér véget.

Megkoszorúzták Márai szobrát

Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Márai Sándor szobránál Budapest I. kerületében vasárnap, a Költészet Napján és Márai Sándor születésének 110. évfordulóján.

Kristálytiszta gondolkodás, műveltség, rendíthetetlen magyarság és korát megelőző igazi európaiság jellemezte Márai Sándort - méltatta a XX. század kiemelkedő íróját, költőjét Sediánszky János alpolgármester a megemlékezésen. Hozzátette: vannak leszármazottak, utódok, akik "tovább viszik a fáklyát". Amikor Márai "örök számkivetésbe vonult", Amerika lett a menedéke, ahol Arany János és Krúdy Gyula nyelve tartotta benne a lelket. Mindig "megvesztegethetetlen és hűséges" maradt Kassához, a szülőhelyéhez, Budához és a hazájához - fogalmazott az alpolgármester, felidézve Márai szavait: "Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret". Sediánszky János beszédében felhívta a figyelmet a Halotti beszéd és az 1956-ban született Mennyből az angyal című versekre is.

Az emlékezés koszorúit a szobornál és az emléktáblánál a Budavári Önkormányzat részéről Nagy Gábor Tamás polgármester és Sediánszky János alpolgármester, Márai Sándor unokaöccsének felesége, Jáky Jánosné és lánya, Jáky Judit, a Budai Polgári Kör nevében Szigethy Gábor, a Márai Sándor Közalapítványtól Szakály Sándor és Kovács György, a Litea Könyvesbolt és a budai Várbarátok köre nevében Bakó Annamária és Buzinkay Géza, a Budavári Lakosok Szövetségétől Szepesfalvyné Bodócsi Eszter, a német kisebbség nevében Kuminné Dikk Mária helyezte el. Az ünnepségen Bács Ferenc színművész elmondta Márai Sándor Életre-halálra című versét, majd részletet olvasott fel a Kassai őrjárat című műből.

Márai Sándor száztíz éve, 1900. április 11-én született kassai polgárcsalád gyermekeként. Már 18 évesen a Budapesti Napló szerkesztője volt, a húszas években a frankfurti egyetemen tanult, cikkei a legrangosabb magyar és német lapokban jelentek meg. Az Egy polgár vallomásai című első kötete 1934-ben jelent meg, 1942-ben az MTA levelező, 1945-ben rendes tagja lett. 1943-ban kezdte írni élete végéig folytatott Naplóját. A háború után, 1948-ban elhagyta az országot, Itáliában, majd New Yorkban telepedett le. Az 1956-os forradalom hírére Münchenbe ment, de már csak a szovjet tankok bevonulásáról értesült. 1957-ben amerikai állampolgár lett, 1979-től a kaliforniai San Diegóban élt, itt lett öngyilkos 1989. február 21-én. Akadémiai tagságát halála után állították vissza, a Kossuth-díjat posztumusz kapta meg.